Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2. szám

41 Chesterton: Joga van igy cselekedni. Biró: Ez felelet volna, még pedig az egyedüli, amelyet ön ezidőszerint várhat. Chesterton: Teheti, ha akarja. Biró: Megmondotta önnek, hogy azért irt hosszú vo­nást, mert azt hitte, hogy nagy rovás vésődött elméjébe Jas­per ellen, előbb pedig rövidebb jegyet csinált, mert nem ér­zett erős rovást elméjében. Más vallomást nem lehetett tőle várni, hacsak a hamis esküvel felérő ellenmondásba nem ke­veredik. Chesterton: Igen kevés kérdezni valóm van még és igen röviden fogok végezni. (A tanúhoz.) Ön azt mondja nekünk, hogy indokai igen hathatósak voltak. Ön mm igen érdek­lődött Drood Edvin iránt1? Tanú: Nem, nem volt benne semmi különös. Igen csinos fiatalembernek tartottam. Chesterton: ügy1? Nem mondotta őt „alacsonynak és közönségesnek." Tanú: Midőn ugy bánt fivéremmel, ahogy tette, dühös voltam és természetesen mondottam olyanokat, amiket nem kellett volna mondanom. Chesterton: Érzelmei nem voltak nagyon erősek? Tanú: Nem. Chesterton: ön azt mondja, hogy indoka a fivére és Bud Róza iránti érdeklődés volt? Tanú: Ugy van. Chesterton: Gondolja, hogy ezek az indokok elég erősek voltak ahhoz, hogy ugy cselekedjék, amint tette? Tanú: Gondolom. Chesterton: Elég erősek, hogy minden veszélynek ki­tegye magát? Tanú: Igen. Chesterton: Hogy a végletekig menjen? Tanú: Életem kockáztatásáig. Chesterton: Életének? Tanú: Fivérem volt mindenem. Chesterton: Mindenre kész lett volna érte? Tanú: Mindenre, ami igaz és becsületas. így nem fog ön engem megfogni. Chesterton: Én azt mondom, hogy az ön egé^z históriája regény. Tanú: Ezt nekem mondja? Chesterton: Mondom, még pedig egészen nyíltan. Tanú: Legyen szives meggondolni, hogy én itt eskü alatt vallok. Chesterton^ (a biróhoz) -.Lordságod tudja, hogy kénytelen vagyok e feltevésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom