Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5. szám - Dato spanyol miniszterelnök gyilkosának kiadatása a Németbirodalom által

130 gásznak szakvéleményére is (Gutachten betr. das Auslieferungsverlangen der spanischen Botschaft anlásslich der Ermordung des Ministerprásidenlen Dato. Közölve a „Dei Sozialist" 1922 febr. 25-iki számában), aki szerint a kiadatás jogilag nem engedhető meg, mert a cselekmény politikai jellegű. A merénylet által a tettesek a spanyol állam tekintélyét akarták megrendíteni s a spanyol alkotmányt megdönteni. Kiadatásukról csak akkor lehetne szó, ha arra az álláspontra helyezkednénk, hogy anarchista bűntények eo ipso ki vannak véve a menedékjog alól. A ispanyol-német kiadatási szerződés azonban nincs ezen az állásponton s az sem állitható, hogy a kulturállamok kiadatási joga ezt az álláspontot olyan egyértelmüleg magáévá tette volna, hogy az a nemzetközi jog általánosan kötelező tótele lenne. A német birodalmi kormány, amint ezt az igazságügyminiszter a birodalmi gyűlésen 1922 febr. 24-én kifejtette (közölve Mettenberg: Die Auslieferung der Mörder des spanisehen Ministerprásidenten Dato durch das Deutsche Eeich. Zeitschrift für Völkerrecht. XII. kötet, 1922. 300. ós k. 1.) a kiadatásra a következő okok alapján tartotta magát jogilag kötelezettnek: A német-spanyol kiadatási szerződós a politikai bűncselekményeket és a politikai bűncselekményekkel essze függésben levő deliktumokat veszi ki a kiadatás kötelezettsége alól, már pedig Dato meggyilkolása nem közvetlenül az állam ellen irányult s igy nem volt abszolút politikai deliktum, de nem volt egy ilyennel összefüggő bűncselekménynek sem minősíthető, mert nem volt közvetlen vagy közvetett előkészületi cselekmény politikai bűncselekményhez. Egyáltalában nem volt olyan politikai deliktum, mellyel ez a gyilkosság összefüggésben állott volna. A cselekmény politikai motívumból, a politikai bosszú motivumából követtetett el ugyan, de nem volt e kiadatási jog értelmében politikai deliktum. Hivatkozott a miniszter e tekintetben Schücking szak véleményére s bejelentette, hogy éppen ez esetből kifolyólag a kormány revizió alá kivánja venni a kiadatási jogot, főleg a politikai bűntény fogalmának tisztázása céljából. Bejelentette azt is, hogy a birodalmi kormány — eleget kívánván tenni az emberiesség követelményének is — a spanyol követség előtt ünnepélyesen azt a kívánságát fejezte ki, hogy a kiadatott spanyolok ellen esetleg hozandó halálos Ítélet ne hajtassák végre. A Fort-házaspár esetében elfoglalt álláspontjával azonos álláspontot foglalt el a német birodalmi kormány azóta a Boldrini-&setben is. Giuseppe Boldrini olasz állampolgár az 1921. március 23-án végrehajtott milanói dinamitmerényletben való részességgel volt gyanúsítva, mely merényletnek körülbelül 30 ember esett áldozatául, mig 8Ó-an megsebesül-