Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1923 / 4. szám - Igazságosság és jog. 2. [r.]
128 jog- és államtudományi irodalom a nemzet életében bir, annak támogatására jelentős akciót indított, elhatározván, hogy a jog- és államtudományi irodalom céljait anyagilag támogatni fogja. A mozgalom szellemi irányítását a miniszter erre a célra kiküldött bizottságra kivánja bizni, 8 e célból a Magyar Jogászegyletet, mint a hazai jogászság összességének képviselőjét kérto fel ennek a bizottságnak megalakítására. A Magyar Jogászegylet a miniszter leiratának hódolattal és hálával megfelelve, február 24-én tátott választmányi ülésében megalakította a bizottságot, a „Magyar Jogászegylet Deák Ferenc Irodalmi Bizottsága" elnevezése alatt, amelynek feladata lesz a miniszter kiküldötteivel együtt az egész mozgalomnak intézése. A bizottság elnöke a Jogászegylet elnöke: dr. Nagy Ferenc, tagjai: dr. Tőry Gusztáv, dr. Wlassios Gyula, dr. Juhász Andor, dr. Balogh Jenő, dr. Némethy Károly, dr. Degre Miklós, dr. Térfi Gyula, dr. Fodor Ármin, dr. Schuszter Rudolf, dr. Pap József, dr. Concha Győző, dr. Kováts Gyula, dr. Magyary Géza, dr. Baumgarten Nándor. Az egyesület választmánya elhatározta, hogy a kultuszminiszternek e mozgalom megindításáért küldöttségileg fejezi ki köszönetét. Mai közjogi berendezéseink. Ugy a gyakorlat emberei, mint a jogtanuló ifjúság már régóta nélkülöztek olyan könyvet, amely a mai átmeneti helyzetünk zavaros közjogi viszonyai közt a kellő tájékoztatással és útbaigazítással szolgál. Régebben megjelent közjogi kézikönyveink az utuolsó1 évek eseményei és törvényhozása által jórészükben ugyanis használhatatlanokká váltak, a jelenlegi közjogi helyzetet ismertető munka pedig egyáltalán nem állott rendelkezésre. Ezen az általánosan érzett hiányon segit az a kis munka, amely dr. Egyed István egyetemi magántanár, kir. Ítélőtáblai biró tollából a napokban megjelent s amely a forradalmak után keletkezett közjogi jogszabályok — törvények és rendeletek — első rendszeres feldolgozását tartalmazza. A munka a mai jogállapot: jogforrásainak ismertetése után egyenként veszi sorra jelenlegi alkotmányunk egyes főintézményeit; összefoglalja a nemzetgyűlésre, kormányzóra, állampolgárságra, kivételes hatalomra, minisztériumra, önkormányzati testületekre, honvédségre, rendőrségre, a köztisztviselői jogra, kisebbségi jogokra stb. vonatkozó érvényes szabályainkat. Különös figyelmet szentel annak a kéi'désnek, hogy a régi jogszabályok közül melyek és milyen mérvben vannak érvényben és alkalmazásban, hogy az Ausztriával való viszony megszakadása, a társországok elszakítása és a trianoni határ mily változásokat okozott közjogunkban. Feldolgozza a munka a békeszerződésnek összes közjogi természetű rendelkezéseit is. Meg vagyunk győződve, hogy Egyed munkája mai viszonyaink megismerésének nélkülözhetetlen segédeszköze lesz, amely ugy a jogtanuló ifjúságot, mint a gyakorlat embereit kellő útmutatással fogja ellátni. A Franklin-Társulat kiadásában dr. Térfy Gyula kir. curiai tanácselnök előszavával megjelent kötet alapára 3 korona 50 fillér. Valutaszerzödés a középkorban. A Jurist. Wochenschrift 1922. évi december hó 1-én megjelent füzetében (1673. old.) egy érdekes valutaügylet olvasható, mely érdemes arra, hogy rövidesen közöljem. Eszerint ugyanis egy bajorországi apát egy tiroli festőművésszel 1471-ik évben olykép szerződött, hogy a festő arra kötelezi magát, miszerint egy oltárképet (a szt.-'wolfgangi híres oltárról volt 6zó) fest, még pedig 1200 ma fjyar forintért vagy aranyért („1200 ungarische Gulden oder Ducaten".) A felek tehát sem bajor, sem tiroli valutában, hanem külföldi, t. i. mail !l a r valutában kötötték ki a fizetést. A magyar forint a legjobb és legállandóbb értékű valuták közé tartozott akkor, ami különösen kitűnik abból is, hogy a fizetés nem volt ugyan effektív magyar forintokban kikötve, de a szerződésben a felek hozzáteszik, hogy ha más pénznemben történnék a fizetés, ez csak a magyar forint alapulvétele mellett történhessék. — Ez volt 1471-ik évben! és ma!! Dr. Schuster Pallas nyomda. Budy pest.