Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4. szám - Mennyiben alkalmazhatók a sajtótörvény rendelkezései a fonográf, a gramofon s a film után terjesztett gondolatra

122 3. pontja, 26. §-ának első bekezdése, 33. §-áiiak' második bekezdése', 36. §-a, 40. §. második bekezdése és 42. §-a. ';: Ami a sajtátermékökrie megállapított többi jogszabály oknak alkalmazhatóságát illeti, általánosság bari csak annyit iehet nézetem szerint mondani, hogy a már emiitetteken felül alkalmazást nyerhetnek a St.-nek a sajtójogi felelősségre és az eljárásra vonatkozó rendelkezései; a többi rendelkezés alkalmazhatóságának kérdését pedig esetenkint állapithatjuk meg, oly módon, hogy figyelembe vesszük a gondolatot megrögzítő tárgynak ós a gondolatot terjesztő készüléknek különleges tulajdonságait. Így például nincs kizárva, nézetem szerint, hogy — abban az esetben, ha a St. 3. §-ának teltétele fennforog — a íilmszalagban rögzített gondolatnak fi lm vetítőgép utján többek előtt terjesztett kifejezésére alkalmazást találjanak a St.-nek az időszaki lapokra'vonatkozó rendelkezései is. A kifejtettekkel kapcsolatban még csak arra kívánok rámutatni, hogy a nyilvános előadásra szánt mozgóképek ellenőrzése végett belügyminiszteri rendelettel (44.965/918. B. M.) szervezett ürsz. Mozgókópvizsgáló Bizottság működése sem a sajtótörvénnyel, sem a háború esetére szóló kivételes törvényekkel összefüggésben nincs. E bizottság működése egy tekintet alá esik az egyéb nyilvános előadások felett rendészeti .szempontból gyakorolt felügyelettel és ellenőrzéssel, aminek szabályozására, ezt tiltó törvény hiányában, az állam legfőbb rendészeti hatósága, vagyis a belügyminiszter kétségtelenül jogosult. Azt egyébként, hogy ez a tárgykör a rendészet körébe tartozik, a Budapest fővárosi rendőrségről szóló 1881: XXI. t.-c. 7. §-ának e) pontja kifejezetten rendeli is. E bizottság ugyanazt a rendészeti tennivalót látja el, mint amit a rendőri hatóság lát el akkor, amikor pl. abban a kérdésben dönt, hogy a bemutatott tárgysorozattal megtartani szándékolt valamely nyilvános előadást, pl. népgyűlést rendészeti szempontból engedélyez-e vagy sem. Ezek után, nézetem szerint, minden nehézség nélkül megfelelhetünk arra a kérdésre is, hogy a jog szempont iából miként kell megitólnünk azt az esetet, ha a mozgókép vizsgáló bizottságnak bemutatott filmszalag valamely bür."->elekmény tényálladékát foglalja magában. A bizottságra nézve tiszta a kérdés, mert természetes, hogy az ily filmsza! igban megrögzitett gondolat nyilvános előadását nem engedélyez heti; határozottan tiltja természetszerűleg az ily mozgókép * Ezt a jogilag tisztának látszó helyzetet a St. végrehajtása tárgyában kiadott 2500/1914. M. E. számú rendelet egy kissé elhomályosítja; a St. 6. §-hoz fűzött végrehajtási rendelkezésében, a rendelet 2. §-ában „más többszörösitő vállalatokról" tesz emlitést, holott a fejezet „I. A nyomda- és kbnyomdavállalatokról" szól. Ugyanily elnézés előfordul a rendeletnek „A kötelespéldányokról" szóló II. fejezetében is; a 7. és a 17. §. ugyanis szintén többszörösitő vállalatot emlit.