Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 2. szám - A meghitelezés jogi természetéről
77 X A meghitelezés jogi természetéről. Irta: Kolos Jenő, kir.curiai biró. A Kereskedelmi Jog f. évi január havi első számában dr, Meszlényi Artúr egyetemi magántanár, budapesti ügyvéd ur 9 meghitelezés jogi természetéről irt cikkében foglalkozik a kir, Curiának ebben a kérdésben elfoglalt jogi álláspontjával. Fejtegetése szerint ez az álláspont téves, mert amellett a meghitelezés semmi biztositékot nem nyújt a meghitelezett eladónak s meghiusitja annak a gazdasági célnak megvalósulását, amely gazdasági cél szolgálatára a meghitelezés hivatva van. Ez a cél' a cikkiró ur érvelése szerint csak abban az esetben valósulhat meg, ha a vételárösszeg folyósítására kijelölt pénzintézetet (rövidség okából mondjuk: a bankot) közvetlen obiigóba állitjuk az eladóval szemben akként, hogy a meghitelezés] összeget megbízatásának visszavonása esetében is köteles — feltéve természetesen az eladó részéről történt kötósszerü teljesitést — a meghitelezett eladónak kiszolgáltatni vagyis: • hogy a bank függetlenítendő a meghitelezővel szemben annyiban, amennyiben azt az eladó jogos érdekei igazolják. A viszonos teljesités biztosítását célzó meghitelezés az ujabb forgalmi élet kreációja, szülöttje annak az ethikai lazultságnak, amelyet a jó öreg Treu und Glauben a háborúból hozott magaval, megérthető tehát, hogy maga is gyenge lábon jár ma még. Mint jogügyleti tipus tételes jogunkban szabályozva nincs * ezzel szemben is mint a háború következtében átalakult gazdasági forgalom számos, egyéb hullámverésével szemben, a biróságra hárult a jogi kiképzés feladata; legtöbbször nehéz feladat, mert az anyagi jog régi szabályainak 113 életjelenségekkel való egyensúlyba állításáról van szó. A meghitelezési ügylet jogi minősítésénél is tehát első sorban azt kell vizsgálni, hogy alkati elemeihez képest az anyagi jognak melyik ügyleti alakulata alá vonható, melyek az ügyletnek azok a tényezői, amelyek a jogalkalmazás szempontjából jelentőséggel bírhatnak? Ezek a tényezők a kir. Curián eddig elbírált eseteknél következőleg állapíthatók meg: a) az ügylet alanyai: a vevő mint meghitelező, az eladó-