Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A meghitelezés jogi természetéről

77 X A meghitelezés jogi természetéről. Irta: Kolos Jenő, kir.curiai biró. A Kereskedelmi Jog f. évi január havi első számában dr, Meszlényi Artúr egyetemi magántanár, budapesti ügyvéd ur 9 meghitelezés jogi természetéről irt cikkében foglalkozik a kir, Curiának ebben a kérdésben elfoglalt jogi álláspontjával. Fej­tegetése szerint ez az álláspont téves, mert amellett a meghitele­zés semmi biztositékot nem nyújt a meghitelezett eladónak s meghiusitja annak a gazdasági célnak megvalósulását, amely gazdasági cél szolgálatára a meghitelezés hivatva van. Ez a cél' a cikkiró ur érvelése szerint csak abban az esetben valósulhat meg, ha a vételárösszeg folyósítására kijelölt pénzintézetet (rö­vidség okából mondjuk: a bankot) közvetlen obiigóba állitjuk az eladóval szemben akként, hogy a meghitelezés] összeget meg­bízatásának visszavonása esetében is köteles — feltéve természe­tesen az eladó részéről történt kötósszerü teljesitést — a meghite­lezett eladónak kiszolgáltatni vagyis: • hogy a bank függetlení­tendő a meghitelezővel szemben annyiban, amennyiben azt az eladó jogos érdekei igazolják. A viszonos teljesités biztosítását célzó meghitelezés az ujabb forgalmi élet kreációja, szülöttje annak az ethikai lazultságnak, amelyet a jó öreg Treu und Glauben a háborúból hozott maga­val, megérthető tehát, hogy maga is gyenge lábon jár ma még. Mint jogügyleti tipus tételes jogunkban szabályozva nincs * ezzel szemben is mint a háború következtében átalakult gazda­sági forgalom számos, egyéb hullámverésével szemben, a biró­ságra hárult a jogi kiképzés feladata; legtöbbször nehéz feladat, mert az anyagi jog régi szabályainak 113 életjelenségekkel való egyensúlyba állításáról van szó. A meghitelezési ügylet jogi minősítésénél is tehát első sorban azt kell vizsgálni, hogy alkati elemeihez képest az anyagi jognak melyik ügyleti alakulata alá vonható, melyek az ügyletnek azok a tényezői, amelyek a jogal­kalmazás szempontjából jelentőséggel bírhatnak? Ezek a ténye­zők a kir. Curián eddig elbírált eseteknél következőleg állapít­hatók meg: a) az ügylet alanyai: a vevő mint meghitelező, az eladó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom