Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 1. szám - A büntetőjogi beismerés. Tanulmány a büntetőperjog köréből
51 E szabályok tanulmányozásának eredményeképen az a benyo rnás alakulhat ki, hogy a terhelt beismerése a birói meggyőző dés-alakulás szolgálatába van beállítva s ebben a jelentőségében mérlegelésének vezérelve: a tényeknek, jelenségeknek az életgondolatokon, okszerű összefüggések gyakorlati ismeretén alapuló harmonikus értékelése, a jogérzet erejétől áthatva. A beismerés az angol büntetőjogrendszerben többirányú jogi méltatásra talált. Felemlitem a beismerésnek hatásköri, illetőleg szervezeti hatályát. Ismeretes, hogy az indictable offences körébe eső vagyon elleni büneselemények elbirálása a justice of the peace hatáskörébe tartozik, ha a cselekmény által kozott kár 40 shillinget meg nem halad. Ha azonban a vádemelés a békebiró előtt történt, s a terhelt elismeri bűnösségét, a békebiró hatáskörrel bir a cselekmény elbirálására, tekintet nélkül az okozott kár nagyságára.100 Ebben az esetben tehát a beismerés a birói hatáskör kivételes alakulására hat közre. A beismerés a vád szervezetére is gyakorol befolyást. Régi szabálya az angol jognak 'az, amely szerint, ha a legsúlyosabb * beszámitás alá eső bűncselekmények elkövetésével terhelt egyén az indictement-re nyújtandó válasz előtt beismeri bűnösségét, ezenkivül addig ismeretlen társait megnevezi és őket vádolja, az eljárás további folyamán ő szerepel velük szemben vádló (approver) gyanánt a vádlót megillető jogokkal és kötelességekkel.101 Természetes, hogy ebbeli minősége a saját vádlotti helyzetét nem érinti. Ezzel kapcsolatban meg kell emlitenem azt, hogy az angol büntetőjog a terhelt beismerésének bizonyitó erejére nézve részesség esetén a személyi oszthatatlanság elvét állitotta fel. Ezen elv következtében a tettes beismerő vallomása részestársaival szerűben nem szolgált bizonyiték gyanánt. Ki kell emelni, hogy az angol jog ezt a merev bizonyitási tételt meglehetős keményen kezelte.102 Az 1898-iki Criminal Evidence Act az ujabb polgári perjog egyik intézményét ülteti át a büntetőjog területére akkor, amikor a terhelt eskü alatt való kihallgatását rendeli el. Ezzel a rendelkezéssel az angol jog arra asz álláspontra helyezkedik, Regina v. Baldoy-ügyben a biró kijelentettej hogy Angolország törvényei szerint ahhoz, hogy egy beismerő vallomás perrendszerüen elfogadható legyen a bizonyitó eljárás során, feltétlenül szükséges, hogy teljesen önként tett legyen s egy személy részéről eredő bármely kényszeritő befolyás, ígéret vagy fenyegetés lerontja a beismerés hitelességét. — Emliti Zsoldos Benő. Magyar Jogi Szemle. 1920. VI. sz., 383. old. 100 1879. és 1899-i Summary Jurisdiction Act. 101 Ez az úgynevezett approvement intézménye. Helyesen emeli ki Vámbéry, hogy létének alapja kriminálpszichológiai szempontokra vezethető vissza. 102 Más kérdés az, hogy az angol jogrendszer miként kerülte meg az elvet elszórt kivételes intézkedésekkel, melyek lényegükben magának az elvnek az áttörését jelentették. i*
