Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - A büntetőjogi beismerés. Tanulmány a büntetőperjog köréből

47 alapult, mint az általános „beismerési kötelesség" s az ennek szolgálatában állott tortara. Az idézett ordonnance szerint a terheltet, esküt alatt kell kihallgatni. A térhetnek eskü alatt való kihallgatása kétségtelenül csak a terhelt igazmondási kötelességének elvét követő jogrendszerben tehető perjogi szabállyá.8* A tizenhetedik század nyomozó rendszerében a terhelt esküje kétségkivül azok közé a kényszereszközök közé sorakozik, amelyeknek végén íizikai borzalmasságával a kinpad foglal helyet. Nem is gondolhatunk arra, hogy a francia jogrendszer terhelti esküje annak a gondolatnak felcsillámlása volna, amely szerint a terhelt nyilatkozatában történeti tényeket állit a biró elé a valóság irányában kialakuló meggyőződésképzés szolgálatában. A terhelt nyilatkozata csak a vádrendszerben állitható a' tanúvallomás gondolatkörébe, s az eskü alatti kihallgatás itt polgárjogi elemek bélyegét viseli magán; végeredményben tehát egészen más értékelés alá tartozik.89 , A francia jogban azonban nem ilyen jelenségről van szó. Az^l690-iki ordonnance is a beismerés formái-perjogi értékelésének alapján áll, amennyiben a beismerés a bűnösség irányában a legteljesebb értékű és a legfőbb bizonyiték.90 Az igazmondási kötelesség fennáll, a vélelmezett bűnösség elve érintetlen: nagyon természetes tehát, hogy az eskü voltaképen a beismerés kieszközlését szolgálja. S hogy az eskünek a beismeréssel kapcsolatban tényleg ez a jelentősége, azt mutatja az, hogy amenynyiben a terhelt az eskü alatti kihallgatás során a bűnösség beismerését megtagadja: az eskü alatti kihallgatást a question * judiciaire váltja fel. Ez az „igazságügyi kihallgatás" pedig valójában — a tortura alkalmazása.91 A beismerés értékelése tekintetében fennálló ez a felfogás uralkodó a francia jogrendszerben egészen a büntetőperjog reform korszakáig. A megszilárdult törvényes tételek a gyákor88 A terhelt eskü alatt va'# kihallgatása bizonyitó-joglogikailag ugy igazolható, ha a terhelt nyilatkozatát tanúvallomásnak tekintik. Más kérdés az, hogy ez az ,,igazolás" még igy is mily mértékben erőltetett, s gyakorlati következményeiben mennyire helytelen. Az 1690-i Ordonnance criminelle-ben azonban egészen másról van szó. 80- Ilyen természetű az angol jogban a terheltnek eskü alatt történő kihallgatása. 90 Az, hogy a beismerés a legfőbb bizonyiték, a tárgyalt jogrendszerben hangoztatott tétel. A bizonyitási jogrendszerek egész komplexumának jogi és logikai elemzése alapján fenntartom azt a tételemet, amelyet a megelőzők során abban foglaltam össze, hogy a nyomozó rendszer gondolatvilágában és a beismerés formái-perjogi értékelése mellett a beismerés éppen nem bizonyiték, hanem a bizonyitás szurrogátuma. 91 Az ezenkori francia jog szabályai értelmében a terhelt kihallgatásának három alakja volt: a question preparatoire, a ques'ion judiciaire és a question prealable, ame'y már a tortura alkalmazása mellett tett, s a beismerést követő kihallgatás volt, s a kivégzés előtt alkalmaztatván, célja a bűntársak kiderítése volt.