Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - A büntetőjogi beismerés. Tanulmány a büntetőperjog köréből

45 Hosszú utat fut be a büntetőjogi gondolat a német jog­rendszerben, amig eljutott a beismerés ilyeténképeni perjogi értékeléséhez. A fejlődés utja azonban sohasem zárt. A felvilá­gosult és emelkedett jogi gondolkozás az elsődleges perjogi, illetőleg tárgyi értékelés mellett lassankint szerepet juttat az anyagi, illetőleg alanyi ériékelésnek is. A reformkorszak bün­tetőjoggyakorlatában már általános a jogelv, hogy a töredel­mes önkéntes beismerés a büntetés mértékét enyhitő körülmény­Ezt az élvet az ausztriai büntetőtörvénykönyv tételei közé iktatja, s ugyanaz a törvény, de más törvények is, bizonyos ese­tekben büntetés alkalmazását kizárt) jelentőséget tulajdoníta­nak a beismerésnek;81 sőt az ausztriai törvényköny kriminal­politikai szempontokból egy esetben mondhatni egyenesen a szélsőségbe megy a beismerés anyagi értékelése tekintetében.82 Ezeket a fejlődési mozzanatokat futja be a jogi gondol­kozás a német jogrendszerben, mig eljut a mai nemes tisztult, felvilágosodott, modern elvek érvényesítéséig, s a terhelt beis­merését az egyéniség szimptomatikus értékelése, s az életigaz­ságok mérsékelt alkalmazása utján a büntetőper jog egyetemes céljai közé illeszti be.8" 6. A francia jogrendszer. Az emberi szellemnek egyik legsajátosabb terméke a jog, s annak egyeteme, a jogrendszer. Végső alapjai belenyúl­nak a magasabb ideologikus javak: a gondolat, erkölcs, eszmék­világába. E javaknak egyetemes természete az * oka annak, hogy a nemzeti határok a gondolatot, s a gondolat termékeit nem tagolják szét mereven; s hogy a nemzeti jelleg sajátos teremtő ereje a fejlődésnek azon általános '"körén belül érvénye sül, amelyet részére az emiitett javak 'egyetemes természete kijelöl. A történeti fejlődés során láttuk, hogy a terhelt beismerő nyilatkozata a bizonyitás kérdése, s ekként végeredményben a bizonyitási rendszer minősége szerint alakul. A büntetőper­tási eljárást. A tárgyalás további folyamata csak a jogkérdések kifejté­sére szorítkozik. Itt tehát voltaképen a terhelt beismerésére fektetik a bűnösség Ítéletét. Némileg hasonlít a jelenség az angol jog plea of guiltyjéhez. / * 81 Különösen egyes, u. n. szövetségi bűncselekmények"-nek töre­delmes beismerése a szövetség felfedezésével kapcsolatban büntetés al­kalmazását kizáró ok. 82 Az ausztriai St. Gb. 522. §-a szerint a tiltott szerencsejáték esetében a beismerő és a játékban résztvevő társait fe'jelentő terhelt e ténykedésével büntetlenséget biztosit magának, azonkívül a társai által fizetett pénzbüntetés egyharmada illeti. 83 Hausner idézett művében de lege ferenda azt javasolja, hogy töredelmes beismerés esetében a büntetés mértéke a kísérlet büntetésére felállított szabályokhoz hasonlóan nyerjen megállapítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom