Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 1. szám - A büntetőjogi beismerés. Tanulmány a büntetőperjog köréből
45 Hosszú utat fut be a büntetőjogi gondolat a német jogrendszerben, amig eljutott a beismerés ilyeténképeni perjogi értékeléséhez. A fejlődés utja azonban sohasem zárt. A felvilágosult és emelkedett jogi gondolkozás az elsődleges perjogi, illetőleg tárgyi értékelés mellett lassankint szerepet juttat az anyagi, illetőleg alanyi ériékelésnek is. A reformkorszak büntetőjoggyakorlatában már általános a jogelv, hogy a töredelmes önkéntes beismerés a büntetés mértékét enyhitő körülményEzt az élvet az ausztriai büntetőtörvénykönyv tételei közé iktatja, s ugyanaz a törvény, de más törvények is, bizonyos esetekben büntetés alkalmazását kizárt) jelentőséget tulajdonítanak a beismerésnek;81 sőt az ausztriai törvényköny kriminalpolitikai szempontokból egy esetben mondhatni egyenesen a szélsőségbe megy a beismerés anyagi értékelése tekintetében.82 Ezeket a fejlődési mozzanatokat futja be a jogi gondolkozás a német jogrendszerben, mig eljut a mai nemes tisztult, felvilágosodott, modern elvek érvényesítéséig, s a terhelt beismerését az egyéniség szimptomatikus értékelése, s az életigazságok mérsékelt alkalmazása utján a büntetőper jog egyetemes céljai közé illeszti be.8" 6. A francia jogrendszer. Az emberi szellemnek egyik legsajátosabb terméke a jog, s annak egyeteme, a jogrendszer. Végső alapjai belenyúlnak a magasabb ideologikus javak: a gondolat, erkölcs, eszmékvilágába. E javaknak egyetemes természete az * oka annak, hogy a nemzeti határok a gondolatot, s a gondolat termékeit nem tagolják szét mereven; s hogy a nemzeti jelleg sajátos teremtő ereje a fejlődésnek azon általános '"körén belül érvénye sül, amelyet részére az emiitett javak 'egyetemes természete kijelöl. A történeti fejlődés során láttuk, hogy a terhelt beismerő nyilatkozata a bizonyitás kérdése, s ekként végeredményben a bizonyitási rendszer minősége szerint alakul. A büntetőpertási eljárást. A tárgyalás további folyamata csak a jogkérdések kifejtésére szorítkozik. Itt tehát voltaképen a terhelt beismerésére fektetik a bűnösség Ítéletét. Némileg hasonlít a jelenség az angol jog plea of guiltyjéhez. / * 81 Különösen egyes, u. n. szövetségi bűncselekmények"-nek töredelmes beismerése a szövetség felfedezésével kapcsolatban büntetés alkalmazását kizáró ok. 82 Az ausztriai St. Gb. 522. §-a szerint a tiltott szerencsejáték esetében a beismerő és a játékban résztvevő társait fe'jelentő terhelt e ténykedésével büntetlenséget biztosit magának, azonkívül a társai által fizetett pénzbüntetés egyharmada illeti. 83 Hausner idézett művében de lege ferenda azt javasolja, hogy töredelmes beismerés esetében a büntetés mértéke a kísérlet büntetésére felállított szabályokhoz hasonlóan nyerjen megállapítást.