Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - A büntetőjogi beismerés. Tanulmány a büntetőperjog köréből

42 Tagadhatatlan, hogy a Carolina alkotójának bizonyitójogi gondolkodása szük határok közt mozog. De másfelől el kell ismerni azt is, hogy korához képest igen emelkedett felfogást tüntet fel.71 Teljesen kétségtelen történeti megállapítás, hogy a Carolinát követő német gyakorlat korlátoltságban, erkölcsi elvakultságban messze a Carolina mögött maradt. Ezt a joggyakorlatot Carpzow irányította szinte érthetetlenül óriási tekintélyével. A Carpzow tudományos elfogultsága, amely hihetetlen erkölcsi sötétséggel és lelki kegyetlenséggel párosult nála, egy egész korszak igazságszolgáltatási irányának szomorú jellemzője.72 A Carolinát követő német joggyakorlat a büntető perjog történetének legsötétebb időszaka.73 A tortura alkalmazási köre kiterjed; a torturára vonatkozó anyagi szabályok is kegyetlenebbek lesznek, különösen a boszorkányperekben.** A felvilágosodottabb gondolkodás lassanként, kezd csak utat törni,75 de a tizennyolcadik században mégis a tortura eltörléséhez vezet. A beismerés formái-perjogi értékelése egyelőre azonban gyökerében nem változott meg, csak az elérésére szolgáló eszközök tekintetében állott be valamelyes enyhülés. A „valamelyes" kifejezést használom, mert a kegyetlen testi torturát a psychikai befolyásolás váltotta fel. A terhelt az igazság minden und Beweisung solches Irrsals". Mindez azonban csak a birói nyomozás eljárási szakára vonatkozott. Ha a terhelt a végtárgyaláson (endlicher Rechttag) vonta vissza beismerését, akár indokoltan, akár indokolatlanul, a, torturát nem ismételték meg, mert ezt a visszavonást egyáltalában nem vették számba. 71 V. ö. Glaser következő szavait: „Die Carolina war unzweifeltiaft, was die Folter betriíft, ihrer Zeit voraus; das zeigt sich am bestén darin. dass sie selbst kommenden Geschlechtern nicht laut genug sprach. Wie weit ging die spatere Praxis über das hinaus, was sie gestattete! Wie viele Jahre mussten noch vergehen, bis die einfache Bemerkung gemacht wurde, dass die Tortur árger sei, als jede Strafe, und dass man ihr niemand unterwerfen dürfe, als den, von desscn Schuld man überzeugt is, und den zu strafen man bereits ohnehin ein volles Recht habe; dass sie den Überwiesenen gegenüber nutzlose Marter, auf den Nichtüberwiesenen angewendet, unverantwortliche Bedrückung sei!" Handbuch. I. kötet, 89. old. 72 Nagyon találóan jegyzi meg Balogh Jenő: -„A kegyetlenséget, a sötét, babonás hitet, ame lyel munkáját (Practica Nova Imperialis Saxonica rerum criminalium. 1635.) irta és birói teendőit végezte nem lehet menteni". „Teljesen meg van győződve a boszorkányság s az ördöggel kötött szövetségek valóságáról". „Munkája: a német nyomozó eljárás legszélsőbb alakjának kidolgozása". Magyar bűnvádi eljárási ioe 53., 54. oldal. 73 Erre a korra mondja találóan J. Vargha: „Niemals waren menschhche Gerichte bekannt'ich unmenschlicher und grausamer als. wo sie angeblich in Namen Gottes auftraten". 74 A boszorkányperekre vonatkozó irodalom bemutatását 1 FinkeuTank. 24. old. y* 75 Úttörő bajnokai ennek Németországban: Thomasius, Hőmmel kik a tortura eltörlését az emberies gondolkodás elemi kötelességének tartják. ft