Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - Kritikai tanulmányok a közjog és a magánjog megkülönböztetésének a kérdéséhez

18 bán egy abszurd példát keressek, a házasságkötés alakiságaira vonatkozó Jogszabályoknak közjogi avagy magánjogi karakterét eldönteni? Szintén egészen eredeti ösvényen haladva keresi az Ősrégi probléma kulcsát hazai tudományunk régi kitűnősége, Concha Győző aki szerint a közjogot az erős etikai színeződés jellemzi! minek Folytán az egyénnek az. ami alanyi jogosítványa* egyúttal kötelessége is. Az elméleti államtudománynak ez a fényea szellemű, tudásban oly gazdag és annyi érdemtől ékes Nesztora azonban, — ha félre nem értem, ezekkel a fejtegetéseivel, amelvek a közjog egy részének, az alkotmányjognak a területére kétségen kívül találnak is — nem akar a közjog egész területére érvényes, a közjog és a magánjog elválasztására vonatkozó elméletet tanítani. Ugyanis az etikai színeződés és az alanyi jogosítványok gyakorlására vonalközt) (az erkölcs terére átnyúló) kötelességek a magánjog területén sem ismeretlenek. J hering, ez a nagyvonalú magánjogász nem is mulasztotta el kiemelni, hogy a magánjogi jogosítványok gyakorlása vérmérséklet dolga és a temperamentumos Rechtshabér, aki ősi földjének arasznyi csíkjáért, vagy verejtékes munkája bélének csekély hányadáért perbe száll, ezt szent erkölcsi kötelesség teljesítésé* nek felemelő) tudatában teszi10. A közjog számos része, például az állategészségügyi, vágy ai ílletéklerovásl szabályok, pedig a moralitással ugyan nincsenek közelebbi vonatkozásban, mint a telki szolgalmakra vonatkozó magánjog] szabályok. s III. A jog tudománya normatív tudomány, Ügy is kifejezhetném, axiolo^ikiis jellegű tudomány, amely azzal foglalkozik, hogy minek kell lennie. Ha valóban tudomány akar lenni, akkor erre a kérdésre nem felelhet meg a konkrét esetben a téíeles jog rendszeréből kiragadott egyetlen forráshely álapján, hanem ezt a forráshelyet a többi, arra a területre vonatkozó jogforrásba szisztematikusan beillesztve kell vizsgálnia. Sőt ezzel sem elégedhetik meg, hanem ezen túlmenően, a tételes jog egészének a logikai összhangjába beillesztve kell beállítania az alkalmazandó törvényhelyet. Csak így felelhet meg becsülettel arra a kérdésre: ciuid juris? És ezzel teljesítette feladatát? Korántsem. A jogrendszerek merő tételességeinck ismerete távol áll a tudomány rangjától és az ilyen színvonalú szellemi foglalkozás, amely nem tud a ratio legis és a ratio juris fölé emelkedni, nem térhet ki 10 Der Kampf um daa RéAl 22. /