Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - Az elszakított területen személyi állapotot tárgyazó ügyekben hozott bírói határozatok joghatálya

13 sitani kívánt célt hiúsította volna meg, ha az eljárás a per érdemének új tárgyalását engedné meg. Az érdemi tárgyalás csak alakszerű házassági perben történhetik, amelynek Magyarországon megindítását a rendelet a 8. §-ban foglalt rendelkezésével lehetővé teszi. Másfelői á rendelet azt tartja szem előtt, hogy a bemutatott határozatot csak akkor lehet elfogadni a rendeletben szabályozott eljárás során hozott birói határozat alapjául, ha a magyar házassági jogról szóló törvény alapvető rendelkezéseivel összhangban van; ez az összhang akkor van meg, ha az ok, amelynek alapján a bíróság a házasságot érvénytelenné nyilvánította vagy felbontotta, az érvénytelenség vagy bontás okaként van szabályozva a magyar házassági jogról szóló törvényben is. A 6. §-ból nyilvánvaló, hogy az eljárás alapján hozott határozat csak az érvénytelenségnek és a bontás tényének megállapításában támaszkodik a bemutatott határozatra, amelynek egyéb vonatkozásaiban semminő hatályt nem tulajdonít; ebből okszerűen folyik a 6. §. utolsó bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a házassági viszonnyal kapcsolatos jogkövetkezmények megszabását a felek bármelyike a házassági' per bírósága előtt keresettel érvényesítheti. Az előadottaknál fogva nem lehet kétséges az, hogy amennyiben a nem magyar bíróság pl. a házasfelek kölcsönös megegyezése alapján bontotta fel a házasságot, a bíróság a kérelmet el fogja utasítani. Másfelől a bíróság nem bocsátkozhatik annak vizsgálatába, hogy a bíróság megalakulása és ítélkezése szabályszerű volt-e és eljárásának szigorúan körülhatárolt keretében még valamelyik fél részéről előterjesztett kérelemre sem teheti mérlegelés tárgyává a bemutatott ítéletet abban a tekintetben, hogy az elfogulatlan és részrehajlatlan Ítélkezésből keletkezett-e. A 6. §. szerint az eljárás során hozott és a kérelmet teljesítő határozat meghozatala után azonnal jogerőre emelkedik, mert egyfelől alig tehető fel, hogy a folyamodó volt perbeli ellenfele komoly okot hozhatna fel a határozat megerősítése ellen, másfelől a már érintett kézbesítési nehézségek miatt jogorvoslatnak megengedése vagy teljesen meghiúsítaná, vagy legalább is nagyon elnyújtaná az eljárás sikeres lefolytatását. Ha azonban a bíróság a kérelmet nem teljesíti, a rendelet 7. §-a az elutasító végzés ellen egyfokú és közvetlen felfolyamodást enged a m. kir. Kúriához, amelynek a rendelet alkalmazása alapján kifejlendő egységesítő gyakorlata lesz leginkább hivatva arra, hogy a rendelet értelmezéséből felmerülő és eshetőleg a rendelet által előre nem látott vitás kérdésekben egyöntetű bírói gyakorlatot teremtsen. A 8. §. részletesen szabályozza a rendeletben létesített ki-