Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A pénzérték változásának figyelembevétele a magyar jogalkotásban

89 a pénzben teljesítendő szolgáltatásban való késedelem egyetlen jogi hátránya a törvényes késedelmi kamatfizetésnek kötelezettsége. Mit tehetett a biróság ilyen jogi megkötöttségben1? A perek közül külön elbánásban részesítette azokat, amelyeknél gyanú merült fel, hogy a kötelemszegés az áralakulás kihasználása érdekében rosszhiszeműen történt. Rosszhiszemű eljárásra ugyanis bő alkalom nyilt. A faj szerint meghatározott dolog teljesítését követelni jogosított a teljesítés halasztása által napról-napra nagyo*bb haszonhoz jutott, a teljesítésre kötelezett viszont napról-napra több pénzértéküt vesztett. A pénztartozásban adós a fizetés minden halasztása által nyert, a hitelező viszont ugyanakkor vesztett, mert a törvényes pénznem forgalmi értéke a késedelmi kamatnál sokkalta nagyobb mértékben romlott. Ilyen körülmények közt gondosan meg kellett vizsgálni, hogy a teljesítés elmulasztása nem történt-e — kényszerítő szükség nélkül — a konjunktúra kihasználása érdekében. Ha ez utóbbi eset beigazolódott, a biróság a mulasztó féllel szemben a törvény teljes szigorát alkalmazta, hogy igy a forgalmi tisztességet megóvja. Kímélet nélkül a háború előtt válálalt szállítási kötelezettség teljesítésére kötelezte a késedelmes alperest, akiről beigazolódott, hogy a háború kitörésekor oly mennyiségben állott rendelkezésére a háború előtt szerzett liszt és gabona, amelyekből a háború előtt vállalt minden szállítását teljesíthette. (K. 1916 április 14. P. IV. 10.292/915. Hj. Dt. X. köt. 145. sz.) Nem mentette fel a kocsi elkészítésében és szállításában késedelmes alperest a teljesítés kötelezettsége alól, mikor megállapítást nyert, hogy az adós a teljesítést oly időben is halogatta és annak az előkészítését tudatosan és szándékosan akkor is abbahagyta, amidőn a teljesítés aránytalan áldozatok nélkül is eszközölhető volt. (K. 920 május 11—14. P. 371/920. Mj. Tára T. köt. 73. sz.) Szállításra kötelezte az adóst, ha a rohamos áremelkedés az elmulasztott teljesítési határidő után állott be. ÍK. 919. XII. 11. P. IV. 999/19. Hj. Tára I. köt. 80. sz.) Azonban az eljárási szabályok legszigornbb alkalmazása mellett is igen számos esetben megállapította a biróság, hogy az adós önhibáján kivül a kötelezettség értékének megnövekedése folytán vált teljesítésre képtelenné vagy a teljesítés által gazdasági léte megrendülne, illetőleg érdemetlenül súlyos kárt szenvedne; másrészt, hogy a szerződés változatlan fentartása a hitelezőt érdemetlenül könnyű haszonhoz juttatná. Jogunkban nem volt tételes jogszabály, amely ezt, a felek akaratától függetlenül keletkezett, u. n. helyzetuzsorát enyhíthette volna.*)- A béke magánjoga szerint az adós csak akkor * V. ö. Szüts Miklós: Kényszer a magánjogban (Magyar Jogállam 1920. évi 9. sz.).