Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A királyválasztás joga

35 hogy a megfélemlitós négy elein össaaetételéből áll, jelesül;:. a) a cél kitűzése; b) megfélemlítés és rémitlés; c) félelem s rémülés; végül d) behódoíás, vak engedemiesség. A célkitűzést felesleges tárgyalni, mert az oly szertelenül sokféle és változó, ahányféle a szükségérzete, vágya és törekvése az egyénnek vagy csoportnak, mely félelemkeltés révén akarja célját a többi ember rovására elérni. Amint' nem lehet a gyönyör és fájdalom; a kellemes és kellemetlen érzelem állapotait sem kimeritoleg felsorolni, ép ugy nem' lehet azt megközelitőleg sem megállapítani, hogy mily céljai vannak és lehetnek a félelemkeltésnek. A legegyszerűbb zsarolástól, mely tisztán egyéni félelemkeltés, föl a kulturgyilkos kommunizmuson keresztül a legbonyolultabb koílektiv terrorig, amit a győztes államok a legyőzött és megszállott vagy megszállással fenyegetett államokon gyakorolnak, hihetetlen sokfélesége bontakozik ki a célkitűzéseknek, amiről felvilágosit a történelem; a most befejeződő világháború, a Károlyi forradalom; s a kommunizmus. Ezek kollektív psichológiai fejtegetésre nem szorulnak; legfeljebb a hatalomvágy kielemzése s a kitűzött célok erkölcsi mérlegelése volna háládatos feladat; térszüke miatt azonban ezzel nem foglalkozom, hanem reátérek a terror többi ismérveire^ t. i. a réinités, rémülés és behódoíás kollektv pszichológiai elemzésére. (Folytatás következik.) A királyválasztás joga. Irta: Dr. Ferdinandy Géza. Kmety Károly egyetemi tanár „A királyválasztás joga", cím alatt értekezést irt. melyben két kérdést tárgyal: az egyik az," hogy vájjon megüresedett-e a trón lemondás vagy detronizáció által; a másik pedig az, hogy van-e joga már most ag adott helyzetben a magyar nemzetnek uj királyt választania? Az első kérdésre nemmel, a másodikra igennel' felel, ami magában olyan ellentmondás, hogy kihívja a komoly kritikái és a szigorú vizsgálatot. Kmety szerint a trón nem üresedett meg lemondás által, ezért lemondásnak országgyűlési elfogadása nem is történhetik. Ha azt, ami történt, jelesül akár a királyi kinyilatkoztatást időleges visszavonulásáról, akár magát az uralkodói gondók alól való menekülést lemondásul tekintené az egybegyűlő magyar országgyűlés, nagy tévedésből tulajdonkép megfosztást, detronizációt követne el. De nem ismeri el Kmety a trónt megüresedettnek nép-