Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A nemzetek szövetségének első közgyűlése

javaslatok tiszia idealizmussal csakis az emberi eszme alapián az emberiség közjavát akarták előmozdítani. Ellenkezőleg, igen csekély kivétellel, .mely alatt talán csak Saint Pierret és Kantot érthetjük-, a legtöbb javaslatkészitő mell éke ólokat, politikai vagy gazdasági hegemónia érdekeket szolgált a világbékét hirdető javaslatokban. A középkor régebbi tervezetei, sőt a XVIII. századi javaslatok is azt a célt szolgálták, hogy a törökök Európából kiűzessenek, a mohamedán uralom a szent földön véget érjen. Ilyen czélu javaslat még a XVIII. századból is van. De viszont a régebbiek között is van olyan munkálat, mely nem tisztán a keresztény államok szövetségét hirdette, hanem egyetemességre törekedett. Ilyen például „Crucó*' hires javaslata, mely a világállam igazgatásában a második helyet egyenesen a török szultánnak kívánta biztosítani. Dubois Péter javaslata teljes határozottsággal Franciaország supremáciájának érdekeit szolgálja. A „Grand dessein" (Sully memoirjai), mellyel egész irodalom foglalkozik szervezeti javaslatának főcéljául, a spanyol Habsburgház letörését szolgálta. Van azután több anonym javaslat a XVIII. századból, ezek egyike főleg h'ranczi-aország letörését czélozza, egy másik az európai koncert gondolata alatt a nagyhatalmak vezetőuralmának biztosítását szolgálja . . . Eájdalom azonban, ha majd folytatni fogja a történetin') a nemzetközi organizatőrius gondolat reális fejlődésének történetét és XIX. század hágai értekezletein, számos békekongreszszusain, jelentékeny nemzetközi jogi irodalmán át eljut a mai párisi szövetségi szervezethez, itt meg kell állapítania, hogy a párisi szövetség a politikai és imperiálisztikus czélok útvesztőjébe temeti a nemzetek szövetségének igazi rendeltetését, hogy a nemzetek e párisi szövetsége valóságos magna chartája az erőszakoskodásnak, a külön hatalmi czélok szolgálatába állított nemzetközi szervezeteknek. Ez a párisi szövetség nem más, mint a győzők szövetsége a győzelem eredményeinek biztosítására. Oly szervezet, mely nélkülözi az ily szervezet éltető elemét, a szabad beléptetés a nemzetek egyenlő jogának 1 elismeréséi. Minő paródiája az a nemzetek szövetségi szervezetének, mely eredetileg kizárja kebeléből az összes legyőzött államr-kat. Az államokat három klasszisba sorozza. Vannak eredeti tagok, vannak meghívásra eredeti tagok és majd a különfböző feltételektől függő később felveendő nemzetek. A csaknem teljhatalmú tanács kilenc tagja között ma , hét ententcállam van. Ez a tanács határoz a nemzetek között támadt azokban a vitás kérdésekben is, melyek mim nem jogi elbírálásra alkalmasak, a nemzetközi bíróság elé nem vihetők. Tehát a nagy politikai természetű ügyekben ez a tanács tölti be a „commission de conciMarion" hivatását, melyet eddig senki sem mert másképp elgondolni, mint o!y alkotásban.