Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1921 / 3. szám - A terror pszichológiája [5. r.]
150 uégis fellobban az önérdek, vagy nevezzük el szebben, a helyesebb belátás, velük szemben is fellép a terror az ő gyilkos eszközeivel, amit nem egyszer tapasztaltunk szttt-ájktörések alkalmával. A magyarországi kommunista terrort tehát, amint mar imént emiitettem, nem az a pár desperádó .teremtette meg, akik most külföldön fütlk a pokol katlanát, ezek részben a szocialista tanokban szétszórt elveket összegyűjtötték, részben pedig átvették a Lenin és Trockytól kódexbe foglalt szabályokban. A terror azonban nem 1919 március 22-én, mint deus ex machina jelent meg, hanem azt előkészítette és lehetővé tette a Károlyi-féle rezsim. Ha visszaemlékezünk 1918 október 31-ére, midőn reggel kimentünk az utcára, autók őrült száguldozása, lövöldözések, kiabálások, lárma, orditozások zaja fogadott, holott este még semmit sem sejtve tértünk nyugalomra. Kitört a forradalom. Az emberek tanácstalanul állottak. A megfigyelő csakhamar észrevehette,, hogy a társadalom három csoportra- oszlik: Elsőbe tartoztak a felforgató forradalmárok, akik italtól s az agitátoroktól felszitott öröm mámorától nekitzilajodva rohantak az autókon. A másodikba a közömbösök; a harmadikba pedig azok tartoztak, akik rémülve látták, hogy megindult a lavina és azt megállitani lehetelen, s képtelenség azt is megjósolni, hogy hol és mily pusztítások után fog megállani. És ha megáll, kiket és mily kulturjavakat fog tehetetlen tömegével összemorzsolni. Ez volt a terror első fellépése és bemutatkozása. ' S midőn az erkölcsösen gondolkozó ember szintén megzsibbadt aggyal, fásultan, zavaros gondolatokkal nézte a lövöldözések zajától még szörnyűbbé tett hirtelen felfordulását a társadalmi életnek s összeomlását az addig szilárd társadalmi rendnek, csodálkozással láttuk, hogy estére kelve elült a zaj; az autók eltűntek; s csak távolról volt hallható egy két lövés az aggódó nagy városban. Bizonyítéka ez araiak, hogy' ezt a szceneriát mesteri, de gonosz kezek rendezték, mint valami színpadi előadást. Mert, midőn a nép ösztöni életéből tör ki a forradalom, az féktelen és zabolátlan, s nem olyan, mint a színielőadás, melynél leeresztik a függönyt, ha az előadás véget ér. Az október 31-ike olyan volt, mint mikor a falusi cirkuszban a birkózó erejét fitogtatja, egy pár erőmű tativányt végez, azután félreáll s másnapra birokra hivja a falu legénységét. Rendesen az izmok fitogtatása s az erőprodukció megteszik a kívánt hatást, félnek vele birokra kelni. így volt a Károlyi-forradalommal is. Október 31-én a mób megmutatta, hogy mily démoni, erkölcstelen erő lakozik a felszabadult