Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - A választott bíráskodás. Irta: Dr. Fabinyi Tihamér. Budapest 1920. 269. l

144 „„-~u íuuneKben jellemzi, hogy elsősorban a felek kétol­dalú rendelkezése alatt áll. Csak másodsorban irányadó a választott bírák belátása. Ennek oka, mint a szerző helyesen kiemeli, az állami bíráskodással szemben abban áll, hogy a választott bircteág egészében a felek akaratából meríti létét s így az eljárás módjának megállapítá­sát a felek kizárásával egyedül a választott bíróra bízni nem volna méltányos. (165. L) Mindazáltal, ha a választott bíróság megsérti a fe­lek által megállapított eljárási szabályokat, ennek szankciója leg­fellebb csak kártérítés, maga a meghozott választott bírósági ítélet azonban nem érvénytelen s érvénytelenítési keresettel sem támadható meg, kivéve ha a határozathozatalra vagy a bíróság alakítására vo­natkozó rendelkezésük lett megsértve. A szerző a választott bírósági eljárásnak egyik legjelentősebb tételét teljes joggal ebben látja. (166. 1.) A szerző ezután igen tanulságosan taglalja az eljárás egyes kérdé­seit, így különösen a felek képviseletét s ezzel kapcsolatban az ügyvédi képviselet kérdését; továbbá a perbeli mulasztást, az eljárás költségei­nek kérdését, ezzel összefüggően a bíróságnak költség önmegáliapitást jogát stb. Figyelmet fordít arra a kérdésre is, hogy a választott bíróság mennyiben van kötve az anyagi joghoz. Itt tőlem eltérően azt vitatja, hogy a választott bíróságnak akkor is megvan legalább a lehetősége az anyagi jog alkalmazásától eltekinteni, ha egyébként a felek az itélet indokolását nem engedték el. (207. 1.) A munka befejező szakaszában a szerző szól a választott bírásko­dás jövőjéről. Helyesen ismeri fel, hogy az intézményre nagy jövő vár. Az életben különösen akkor fog nagy szerepet betölteni, ha az jükalmj választott bíróságok mellett nagyszámban lesznek állandó választott bí­róságok is. (255. L>. A munka polgári perjogunk egyik legértékesebb s a gyakorlat szempontjából egyik leghasznosabb monográfiája. A szerző mélyreható jogászi elemzéssel és blfeff Ítélettel dolgozza fel anyagát. Felhasználja az egész irodalmi, töi^énynozási anyagot és a birói gyakorlatot; vala­mennyit beható bírálatban rószesiti s azután mindig nagyon meggyőző érveléssel kifejti saját álláspontját. Munkája jogi irodalmunknak egyik legszebbeu megirt terméke. Kerekded és világos nyelvezete igen vonzó olvasmánnyá teszi. Jogi irodalmunknak igen jelentős nyeresége, s bármely nagy kultúrnép jogi irodalmában is a jogi monográfiák közt az elsők sorába kerülne. Lelkem fevidul, mikor ezt leírhatom. Mérhetet­len szomorúságunkban megkönnyebbülés, olvasni ilyen munkát. Abban a dermesztő sötét éjszakában, mely most ráborul a magyar nemzetre, mikor szellemi élete is kezd megbénulni, mert tudományos munkát ki­adni már alig lehet, a szerző munkája messze bevilágító őrtűz, mely ébren tartja hitünket egy szebb jövő iránt Magyary Géza. Okleveles ügyvéd, törvényszéki jegyző, hosszú ügyvédi és bíró­sági gyakorlattal, — kilépve az állami szolgá'atból, — forgalmasabb ügyvédi irodában irodavezetői állást, vagy hasonló alkalmazást keres, esetleg társulna. — Cím a kiadóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom