Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A nemzetek szövetségének első közgyűlése

I MAGYAR JOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Megjelenik minden hó 1-én, július és augusz- Előfizetési ár: Egy évre 120 korona, félévre tus hó kivételével. 60 korona, negyedévre 30 korona. Egye9 száxn Szerkesztőség: Budapest L, Naphegy-utca 21. ára mellékletekkel együtt 10 korona, a mellék. Telefonszám: 142—58. lapoké füzetenként 5 korona. !. szám. Budapest, 1921 január 1. II. évfolyam A nemzetek szövetségének első közgyűlése. Irta: Báró Wlassies Gyula, a m. kir. közijraiffatási biróság elnöke. A nemzetek szövetségének tanácsa (Conseil), mely a szövetséges és társult főhatalmak képviselőiből és a nemzetek szövetségközgyülésének első kijelöléséig: Belgium, Brazília, Spanyolország és Görögország — tehát őszesen kilenc állam — képviselőiből áll, tevékenységét már több hónap ' óta gyakoriba, de a közgyűlés (assemblée) november hónapban ült jtssze legelőször a szövetség ezidőszerinti székhelyén, GenfEz teszi alkalom- és időszerűvé mai kritikai fejtegetéseimet, melyeknek mintegy bevezetésül szolgáljon néhány vonásban a szervezet ismertetése. I. A szövetségi egyezmény két főszervet állit fel. Egyik a pnost említett tanács és a másik a szövetség közgyűlése. Harmadik szerve az állandó titkárság. A szövetség negyedik és nézetem szerint legfontosabb szervezetéről, a nemzetközi bíróságról a szövetségi egyezmény hallgat, csupán annyit mond, hogv az állandó nemzetközi bíróság tervének kidolgozásával tségtanácsot bizza meg. Midőn e sorokat irom, már ették a közgyűlésnek, hogy ennek nem szabad szétoszolni, mielőbb meg nem ajándékozza az emberiséget a* állandó nemzetközi bíróság szervezetével. Mig a szövetségi tanács jelenleg csak kilencz állam képviselőiből áll: addig a szövetség minden tagja (ma 32 eredeti tag és 13 a szövetségbe való belépésre meghívás folytán eredeti tagnak tekintendő állam), jogosult magát a közgyűlésben három egyéniül képviseltetni. Mindegyik tag csak egy szavazattaT rendelkezik. Általános elv, hogy a közgyűlés határozataitíóz jaz ülésen képviselt összes tagok hozzájárulása szükséges. Ez mngu határozathozatal a szabály és ez áll a szövetségí'atározatáira nézve is. Ezen általános szabály alól csak an van kivétel, amennyiben a szövetségi egyezmény vagy szerződés rendelkezései ezzel ellenkező megállapodást kstn tartalmaznak. A kivételek közül néhányat felemlítek.' Magyar Jogi Szemle. 1