Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - A kereskedelmi és váltói megtartási jogról

139 Bízunk abban, tisztelt birótársaim, hogy az emberi önzés köde lassanként eloszlik s nemzetünk minden polgára észreveszi végre a birák és köztisztviselők sülyedő hajójának lélek mentésért esdő vészjelzését és segítségünkre fog 6ietni. Mi, akik még a fedélzeten vagyunk, mindenesetre a régi becsülettel, önzetlenséggel és hivatisszerettttel fogunk kitartani az igazság eszméjének szolgálatában egészen a végkimerülésig. Hosszadalmas, de felesleges is volna azoknak a fizikai és pszichikai akadályoknak a felsorolása, amelyek az eredményes birói működés elé tornyosulnak, s amelyekkel az uj honfoglalás érdekében mégis meg kell küzdenünk. A megélhetés kibirhatlan gondjait, a jogfolytonosság megszakadásából származó időnkénti alkotmányjogi aggályainkat sulyosbitj EL ctZ 3, mélységes lelki bánat, amely szegény hazánk balsorsa miatt tölt el benuünket. Mi birák lángoló hazaszeretetünknél s erősen kifejlett jogérzékünknél fogva fokozottabb gyötrelemmel észleljük a durva erőszaknak és á szégyenteljes jogfosztásnak azt a szűnni nem akaró sorozatát, mely szerencsétlen nemzetünket sújtja. Hát még azok, akiknek bölcsője az elrablott országrészek valamelyik kedves pontján ringott. Még gondolatunk sem szállhat el zavartalanul az apai ház küszöbéhez ós jó szüleink sírhantjához. Húszén ngy lehet, hogy az a durva kéz, amely leszaggatta a magyar utcák és terek ősi neveit, az ő fejfájukról is lekarcolta a gyermeki kegyelet magyar betűit. De amikor a legjobban sajog a szivünk, ugyanakkor kiolthatatlan lánggal lobog fel lelkünkben a megváltás, a feltámadás reménye Egy ezeresztendős nemzet megsemmisülésének világtörténelmi indoka nem lehet az önvédelmi harcában kifejtett hősiessége és szövetségi hűsége, valamint, hogy uj államik keletkezésének erkölcsi alapja sem lehet az esküszegés és a hazaárulás. Birói lelkünk ugy érzi, hogy a népeknek ebben a nagy pőrében még nem hangzott el az igazságos végítélet. Dr. Rhorer Miklós kir. kúriai tanácselnök 1920 december végével nyugalomba vonult. Az ügyvédi pályáról — ahonnan 1891-ben, győri kir. Ítélőtáblai biróvá kineveztetése folytán ment át birói állásba, — a jó ügyvéd széleskörű jogi tudását, emberismeretét, humánus gondolkozását hozta magával uj hivatásába. Kétségtelen, hogy e kivételes mértékben tárgyilagos és igazságszerető férfiú egyéniségének a birói pálya ideálisan megfelelt. Igazi biró volt ő nemcsak a zigazság odaadó keresésében, hanem egyéni érvényesüléssel nem törődő, előkelően tartózkodó életében is. A bölcs megingathatlan nyugalmával fogadta hivatali pályájának minden fordulatát. Ahová állították, helyét fényesen megállta, — de bármely állásért is tü, lekedni: végtelenül távol állt tőle. Hogy mily ritka tiszteletet vívott ki magának Rhorer Miklós a kir. Kúrián, azt mindennél praegnansabban azok a — teljes jelentőségükben csak a hivatali stilus ismerője által értékelhető — kivételesen meleg szavak fejezik ki, amelyekkel róla a m. kir. Kúria 1921. január 8-án tartott teljes-ülésén Tőry Gusztáv, a kir. Kúria elnöke megemlékezett: „Dr. Rhorer Miklós, a kir. Kúriának rang-ban legidősebb tanácselnöke mindnyájunk őszinte sajnálatára nyugalomba lépett. Igaa nagyrabecsülés övezte körünkben Ömóltoságát nemcsak magas birói rangja miatt, hanem főképen azért is, mert a kiváló jogászt, a minden ízében igazságos bírót, a nagyműveltségű és jóságos embert, a jellem, és a becsület mintaképét tiszteltük benne. Távozásával fájdalmas űrt hagp maga után az ország legfőbb bíróságánál, amelynek fényéhez olyannyira illett az ő előkelő egyénisége. Indítványozom, méltóztassék dr. Rhorer Miklós működését és emlékét, amelyet a tiszteletteljes barátság szeretetével fogunk megőrizni, a teljes-ülés jegyzőkönyvében megörökíteni és erről őt az elnök utján értesíteni." A teljes-ülés ez indítványt egyhangúlag elfogadta. — Mély hódolattal állva tisztelőinek táborában, koránjuk, hogy ez a vir justup ot tenax példátadó nemes közpályájának lezáródásával sokáig f