Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - a pénzügyi jog 1920-ban

melyben igaz színekkel világította meg a pénzügyi jog természetét és a jogtudomány egyéb ágaival való összefüggéséit. A június 14-iki és 21-iki üléseken a nemzetgyűlés elé terjesztett adó javaslatok részesültek szakszerű tárgyalásban. Június 14-ike egészen a dr. Teleszky János napja volt. Egykori kiváló pénzügyminiszterünk készséggel vállaLkozott arra, hogy a fényűzési adóról és a többi egyenes adókról szóló törvényjavaslatokat a Jogászegyletben bemutassa. Előadása külső megjelenésében Js impozáns volt. Az érdeklődő4agokat és vendégeket az ügyvédi kamara >. nagyterme is alig volt képes befogadni. Ezzel párhuzamos volt az előadás belső sikere. Teleszky János izmos pénzügyi tudásával, gyakorlati tapasztalataival s a részletekig haitó széttagoló képességével főleg a jogpolitikai szempontokat világította meg, mig a június 21-iki folytatólagos ülésen dr. Vargha Imre, dr. Ujlaky József és dr. Túry Zoltán tagtársaink dogmatikai szempontból méltatták a javasolt jogszabályokat. Ezek az előadások szolgáltatták, a szükséges kiegészítésekkel, azt az anyagot, melyet a pénzügyi jogi szakosztály emlékiratba foglalt s a nemzetgyűléshez is benyújtott. A szeptember 8-iki felolvasó ülésen dr. Klug Emii a német, cseh és osztrák vagyonadóról és vagyonszaporulafi adóról értekezett, amely külföldi jogalkotás ismerete reánk nézve fontos és aktuális. Az összes pénzügyi jogi értekezéseket, egészben vagy részben, jogi szaklapjaink közölték, dr. Klug Emil értekezése pedig külön füzetben is megjelent, s A fent jelzett emlékirat, mely az uj egyenesadó-novellával van kapcsolatban, terjedelmes, 49 gépírásos oldalra terjedő munkálat, melyből az „Ügyvédek Lapjá"-nak 14. száma közölt rövidebb kivonatot. A törvénynek 20 szakasza van olyan, amely az emlékiratnak megfelelően módosult, világos jeléül annak, hogy a pénzügyi jogi szakosztály munkálata nem rnaadt nyomtalanul. Ezek a módosítások nem csupán stylaris járásokat, szerkezeti hibák kijavítását s szabatosabb jogi megatározásokat tartalmaznak, hanem helyesebb adójogi elveket i->. Ezek közül kiemeléndőnek tartom a jövedelemadónál a táollévők súlyosabb megadóztatásának elejtését, amely kérdésnél a nemzetgyűlés kifejezetten magáévá tette a memoranumban felhozott érvekeit, továbbá a vagyonadónál a béke/ek alatt szerzett értékpapírok méltányosabb értékelését és a III. osztályú kereseti adónál azt a 'kivétett, hogy a megrögtési eljárás nem alkalmazható az alkalmi foglalkozásokra, , im azokra az adóalanyokra, akiknek adója a tényleges tiszta kereseti vagy üzleti eredmény 10%-ában lett az előző cyklusban megállapítva. A Il.osztályu kereseti adót illetőleg a memorandum álláspontja az volt, hogy a II. osztályú kereseti adóra