Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 2. szám - Az új idők közjogi követelményei és régi alkotmányunk

69 Másrészt a régi alkotmányfejlődés irányához való visszatérést jelenti a királyi hatalomnak a népi képviselettel és az ettől függő kormányszervezettel való olynemü korlátozása, hogy az összes állami halalom lényegileg a népi elem felfogása szerint történjék; és a királyság intézménye ne jelentsen mást, mint az óllameszmének magasztos formában a történelmi hagyományoknak megfelelő külső megtestesitését és képviseletét, melynek feladata elsősorban erkölcsi hatást gyakorolni. Ez utóbbi feladat egyáltalán nem alárendelt jelentőségű. A régi magyar törvényhatósági önkormányzat fenntartása pedig, illetve igazi értelmében való visszaállítása jelenti a nemzetiségi kisebbségek jogainak is olynemü biztositását, mely feleslegessé, illetve tárgytalanná teszi az esetleg integrálandó ország közjogi darabokra szakgatását. E téren sincs szükség idegenből vett divatossá vált formulákhoz — minő az u. n. „kanton" rendszer, — vagy erőltetett elméletek alapján kieszelt megoldási módokhoz folyamodni, itt is elegendő a saját magunk alkotmánytörténetének kincsesházába nyúlni, hogy a szükséges megoldási eszközöket onnan szedjük elő. Sem az egyik, sem a másik téren nem szorultunk rá, hogy alkotmányunknak az uj viszonyokhoz mért átalakitása céljából idegenbe menjünk és onnan hazai talajunknak meg nem felelő intézményeket átültessünk; hazai talajunk sokkal gazdagabb, hogysem közjogi berendezéseink végeit idegenből kellene kölcsönöznünk. Ezt nem árt hangsúlyozni, mert, sajnos, az idegenbe fordulásra a hajlandóság napjainkban is észlelhető. Már az 1848. évi átalakuláskor is kelleténél jobban ültettünk át idegenből s hanyagoltuk el annak kifejlesztését, aminek csirája alkotmányunkban megvolt; s most ismét ezen az uton vagyunk. így p. o. az 1918. évi októbervégi felfordulás felkapta a „nemzeti tanács" és ,,nemzetgyűlés" fogalmát. A „nemzeti tanács" azóta szerencsésen a múlté lett; a „nemzetgyűlés" fogalma még tartja magát. A „nemzeti tanács" fogalma annyiban nem uj, amennyiben ilyenről már az 1790/1. évi országgyűlésen volt szó ; a „nemzetgyűlés" fogalmát pedig a nagy francia forradalom vetette fel. De az októbervégi felfordulás nem ezeket a fogalmakat akarta feleleveníteni, hanem egyszerűen elfogadta az Ausztriát alkotó és Magyarország feldarabolását is kivánó különféle nemzeteknek az ideológiáját. Ezek alkottak maguknak nemzeti tanácsokat és azután nemzetgyűléseket, mert nekik nem volt más történelmi szervük, amely az általuk kivánt cé\t megvalósithatta volna és mert nekik a „nemzetiségi elv"-re volt szükségük, ezt pedig sokkal inkább szolgálja a nemzeti tanács és nemzetgyűlés fogalma, mint a területi kapcsolatot is kifejezésre juttató országgyűlés