Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - Edvi Illés Károly

61 Edvl Illés Károly. A sors különös • jáléka, hogy hazánk egyik legnagyobb kriminalistája, nekem közel negyven éven keresztül atyai barátom, mintegy már születésével hozta magával korának büntetőjogi ideáljait, s elköltözött körünkből akkor, amikor a klasszikus magyar büntetőjog épületének szentségtelen kezek otromba támadással nekirontottak s azt erőszakkal lerombolták. Illés ^ Kárply 1842-ben született, akkor, amikor Deák Ferenc, b. Eötvös József, Klauzál Gábor, Pulszky Ferenc és mások a mi hires 1843-iki javaslatunk alapelvei felett tanácskoztak, — s meghalt 1919. évi április havában, alig három héttel a magukat tanácskormánynak nevező banditák hatalomra jutása után, amikor abból, amiért a mi büszkeségünk évtizedeken keresztül bámulatramélló tudással és lelkesedéssel küzdött, nem maradt már semmi. Nem birta ki tovább ; itt hagyott minket. Ugy látszott, hogy vele együtt száll sirba minden büntetőjogi emlékünk ; nemcsak tételes szabályaink, hanem tudásunk is, mit Tőle tanultunk. 40 évvel ezelőtt, mikor mint pécsi Mr. ügyész, kommentárjának első kiadását sajtó alá rendezte, vesztette el szeme világát, (boldogult édes atyám, akkor kir. alügyész volt segítőtársa az anyaggyűjtésben s végezte a korrektúrát; ma is kegyelettel őrzöm a neki dedikált példánvt), s e szörnyű sorscsapás, melyet csak tetézett első feleségének hirtelen elhunyta, elhatározó volt'további életpályájára s tudományos működésére. Éleslátása a szellemiekben, boncoló elméje hihetetlen mértékben fokozódott. Kommentárja, mely Pauler Bünletőjoglana helyét foglalja el, nélkülözhetetlen lesz minden gyakorJaü szakférfiú kezében s judikaturánknak helyes irányban haladó fejlődését nem kisebb mértékben befolyásolja, mint akár a Curia elvi jelentőségű kijelentései, vagy a néhai Németh Péter szerkesztésében 1880-ban megindult Büntető Jog Tára. Nem lehet feladatom vázolni ehelyütt Illés Károlynak irodalmi munkásságát; csak utalok különböző zsebkönyveire, a jogi szaklapok hasábjain megjelent kisebb-nagyobb tanulmányaira, a napilapokban közzétett, — gyakran közjogi kérdésekkel foglalkozó —• iránytvágó vezércikkeire s ismételten kommentárjára, mely 1909-ben III. kiadásban jelent meg, végezetül a Bűnvádi Perrendtartás Magyarázata cimü, két kiadást ért — Balogh Jenő és Vargha Ferenc együttműködésével megirt — nagy opusz-ra. De nagy .y^olt Illés Károly mint kodifikátor s mint védő is. Ismételten készített tervezeteket igazságügyminiszteri megbízásból a Btk. novelláns, majd rcvizionális átdolgozása tárgyában ; legutolsó tervezete 1914-ből klasszikus alkotás; a szaktanácskozmányokon szabatos felszólalásaival kettévágta a legnehezebb kérdéseket, melyekre mindig megtalálta a helyes feleletet. Védőbeszédjei mindenkoron eseményszámba mentek; a volt kir. ügyész felismerte a védelem igazi rendeltetését; Illés védő-működése mindig arra irányult, hogy a terhelt érdekei a büntető eljárás során az állami közérdekkel összhangba hozassanak s igy az anyagi igazság érvényre emelése mellett a társadalom védelme előmozdittassék. Illés Károly elévülhetetlen érdemeit nemcsak a magyar jogásztársadalom ismerte el, de honorálta a M. Tud. Akadémia is, mely levelező tagjai sorába választotta s méltányolta a kiráryi kegy, midőn m. kir. udvari tanácsossá lőn kinevezve. Tanitómesterünk, vezérünk s jó barátunk volt Edvi Illés Károly, kinek nevét évszázadokon keresztül büszkeséggel fogja a magyar büntetőjog historikusa büntetőjogunk történetének fényes lapjain megőrizni. Dr. Angyal Pál. Liszt Ferenc. I Majdnem egyidejűleg a Nemzetközi büntetőjogi egyesület társalapitóinak; Prins és - JU^l Cf^-y CCVUIV; L leli ö£*ldfJlLVHll«IV . A. X ***> vani Hamel elhalálozásával, 1919. évi június hó 21-én hagyta el a* élők sorát a Nemzetközi büntetőjogi egyesületnek kezdeiné-