Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1920 / 9. szám - Az ipari tulajdon a békeszerződésben
541 itten is ki és be_ járnak, csakhogy más elvek szerint (részvény-átruházás). S tulajdonképen esak ez az, ami e társaságot más egyesületektől szükségképen megkülönbözteti. A. „vállalat" (1875. keresk. törv. 150. §. 1. pont) valamely bizonyos jellege a törvény szempontjából nincs kötelezőiéi? körülírva. Az ipari tulajdon a békeszerződésben. Irta: Dr. Nietsche Győző a m. kir. szabadalmi hivatal elnöke. Az a szadisztikus vonás, mely az úgynevezett békeszerződésen végigvonul, természetesen nem kimélte meg- az ipari tulajdonról szóló fejezetet sem. A háború összes szenvedéseit és gazdasági lehetetlenségeit megörökíteni és véglegesíteni az egyik fél terhére, ez volt a cél, amelyen teljes hét hónapon át számtalan agy dolgozott, számtalan kéz működött. Csak olyan agynak és olyan kéznek vették hasznát, amely a gyűlöletet vette kiindulási pontjául. Gazdasági téren pedig a gyűlölet rossz tanácsadó. Pillanatnyilag ki lehet fosztani, tönkre lehet tenni egy országot és nemzetet, de huzamos időre, örökre koldussá tenni, azt jelenti, hogy a nemzeteket összekötő gazdasági láncból egy szem kikapcsolódott, a gazdasági vérkeringésben egy ér megpattant, s ezzel az egész lánc, a vérkeringés szabályossága megszűnt, sorvadásra vannak kárhoztatva a mások rovására élni vágyó részek is. Vájjon lehet-e csodálkozni azon, hogy a háború befejeztet követő harmadik esztendőben még folytonos csendes láz emészti nemcsak a hadviselt feleket, de a semleges államokat is? Érthetővé válik ilyenformán, hogy ugy a semleges, de a volt ellenséges államok körében is mind sűrűbben emelkednek hangok, amelyek a szerződések revízióját vagy legalább javítását követelik. Tudatában vagyunk a „Vae viotis" értelmének ós teljes jelentőségének, de az általunk aláirt okmány nem ezt jelenti, hanem hogy egy ország kiesett Európa gazdasági köréből, egy nemzet a koldus tétlenségére van kárhoztatva, mely a dolgozó népek terhére kell hogy váljék; egy testrész Európa testén sorvadásra van Ítélve, mely az egész gazdasági testet folytonos lázban fogja tartani. Az ipari tulajdonról szóló fejezet ennek kiáltó példája. A 220. cikk szerint a párisi és washingtoni egyezmények njra alkalmazást nyernek, amennyiben a békeszerződésből