Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1920 / 9. szám - Közjog - magánjog [2. r.]
528 közületnek pl. az egyháznak) a joga közjog, az egyesnek a joga magánjog. Ez az elválasztás többféle hibában szenved. Hibás mindjárt azért, mert abból indul ki, hogy az alany minősiti a jogot. De hibás azért is, mert a közjog világában az államot (a hatóerők komplexumát) a magánjog világában az egyest szemlélteti alanyul. Helyesen: mind a két jogvilágban az egyest kell alanyul szemléltetni. Hibás végül azéit, mert a közjog alanyául kizárólag az államot, a magánjog alanyául kizárólag az egyest szemlélteti. Aki ugyanis jogvilágonként majd az államot, majd az egyest jelöli meg jogalanyul, annak a jogvilágokon belül is majd az államot, majd az egyest kell alanyul megjelölnie, mert hisz ugyanazok az okok, amelyek a közjogi viszonyra vonatkozólag szükségessé teszik, hogy az állani jelöltessék meg jogalanyul, szükségessé teszik ezt adott esetben a magánjogi viszonyra vonatkozólag is ós forditva: ugyanazok az okok, amelyek a magánjogi viszonyra vonatkozólag szükségessé teszik, hogy az -egyes jelöltessék meg jogalanyul, szükségessé teszik ezt adott esetben a közjogi viszonyra vonatkozólag is. Ezzel azonban az egész különböztetés összeomlott, mert hiszen igy az államnak van magánjoga is, az egyeseknek van közjoga is.02 XXIII. Mind a két jogvilágban (közjog és magánjog világában egyaránt) vagy a hatóerők komplexumát, vagy pedig az egyest kell alanyul megjelölni. Bizonyára azért szokás a közjog világában a hatóerők komplexumát (az államot) alanyul szemléltetni, mert itt a hatóerők szervezettek ős a cselekvésben sokszor nagyobb része van az* erők komplexumának, mint az egyesnek. Ámde a magánjog világában is (ha nem szervezetten is ) a hatóerők egész komplexuma működik és a cselekvésben itt is isokszor több része van a hatóerők ezen komplexumának, mint az egyesnek magának. Továbbá: minden közjogi és minden magánjogi jogviszonyban vagy a hatóerők komplexumát vagy az egyest kell alaJ11 Austin (Lectures II. 748.) igy különböztet: a magánjogi szabályok kü'önösen megbatározott egyesekkel pzemben adnak ha*almat, mig a közjog meghatározatlan összességet tart szem előtt. Ám bizonyos, hogy /annak közjogi viszonyok, melyekben különösen megbatározott egyesek állanak, pl. az a jogviszony, amelyben a katonáskodás*! kötelezeltsége valakinek parancsnokával szemben áll és vannak magánjogig viszonyok, melyekben nem állanak különösen meghatározott egyesek: ilyenek az u. n. absolut magánjogok, pl. a tulajdon. Bizonyára vannak absolnt közjogok is, pl. az, melyben a király személye sérthetetlen. V. ö. Somló 493. lap. 02 Szokás is ugy az államnak, mint az egyesnek a személyében megkülönböztetni a közjogi és a magánjogi alanyiságot. Az állam mint magánjogi alany áll előttem, amikor e'ad-vesz, gazdálkod'k. Az egyes nrnt közjogi alany áll előttem, pl. mikor mint választópolgár ezavazatát leadja.