Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - A szövetkezetekről

38 Tudatára kell, hogy ébredjünk a szövetkezeti eszme ne­velő hatásának, amikor a territóriumhoz, a vidék sajátlagos szükségleteihez alkalmazkodó intézmény tagjai kereskedelmi érzékét fejleszteni, tagjait a reális és szolid kereskedelmi gon­dolkozáshoz szoktatja. Emellett az altruista vonás, mely a szövetkezet céljait és feladatait dominálja, kell, hogy az egoizmusban magára ha­gyatott s ebben nevelkedett földmivesnépet engedékenyebbé tegye mások szükségletei irányában. A legprimitívebb gazdasági alakulat valamikor a család volt, ennek helyét foglalja el a szövetkezet, gazdasági szem­pontból tehát azt a láncszemet alkotja, mely az egyént a közösséghez füzi. Ha egyéb előnyét nem tudnók, egymaga az a körülmény is elegendő, hogy állam és egyén egyaránt támogassa. Amig a kapitalisztikus alakulatok a gazdasági tevékeny­ség és fejlődés erőinek összességét jelentik, amelyben az egyén, a territoriális, sci a nemzeti szempont teljesen elvész : a szö- , vetkezetben töbhé-kevésbbé a személyes kérdés, az egyéni ér­dek dominál. A szövetkezetben a kölcsönös segítség gondolata tagjai egyéni érdekeinek kölcsönhatásában kell, hogy érvényesül­jön. Gazdasági és szellemi szolidaritás kell, hogy uralkodjék a szövetkezet kebelében, miként azt Schmoller helyesen fejezi ki. „Bei der gesamten Einrichtung und Wirksamkeit der Ge­nossenschnft Soll nicht sowohl das Streben nach Gewinn, als vielmehr die Hebung der wirtschaftlich Schwachen, und neben dem Streben nach materieller Vorderung der Mitglieder hauptsáchlich die Rücksicht auf die geistlich-sittliche Hebung derselben masgebend sein." *) A kapitalisztikus vállalkozás nem teremt szolidáris köte­lességet, ennek meg van a maga külön személyisége, a maga külön célja és föladata, mely a tagok célja és föladatától elütő és idegen. A szövetkezetben a tag és az igénylő fél egy és ugyanazon személy ; ezektől a szövetkezetnek nem illik és nem szabad jö­vedelmet elérni. Ezzel szemben a kapitalisztikus vállalkozás legelső és leg­főbb feladata, hogy saját feleitől minél nagyobb jövedelmet húzzon. A tőke internacionális útra törekszik, mig a szövetkezet tagjai hitelének, keresetének vagy gazdálkodásának közös üz­letkezelés mellett, illetőleg a kölcsönösség alapján előmozditá­*) Sclmioller j Grundriss cler alig. Volksmejsterschaf tslehrc. I. 59i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom