Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - Büntetőjogi feladatok a közel jövőben

29 Ha azonban ugy tesszük fel a kérdést, hogy a büntetőjognak sikerült-e ezt a tényezőt megszüntetni, sikerült-e a visszaéléseket kiirtani: ugy e kérdésre is határozott nem lesz a válasz. Naponta tapasztaljuk, hogy a visszaélések nemhogy megszűntek volna, hanem egyre terjednek, egyre jobban felburjánzanak. Miben keresendő ennek oka? Itt mindenekelőtt meg kell állapitanunk, hógy a visszaélések túlnyomó része nem kerül napfényre. Az üldöző hatóság a visszaélések túlnyomó részéről nem nyer tudomást s igy a büntető hatalom velük szemben nem éreztetheti szigorát. Nem jut abba a helyzetbe, hogy velük szemben eljárhatna. Mérnők állitani, hogy az eseteknek legfeljebb ötven százaléka derül ki, ellenben 95 százaléka felderítetlen marad. Az árdrágitók titkon folytatják üzelmeiket s igy a legtöbb esetben nem kerülnek hurokra. Ha ez az ok nem volna, ha sikerülne minden visszaélést felderíteni és minden árdrágítót a vádlottak padjára juttatni, akkor sikerülne talán a .visszaéléseket kiirtani, de bizonyos az is, hogy az országban levő letartóztatási intézetek nem volnának elégségesek az elitéltek befogadására. De ha visszaéléseket megszüntetni nem is sikerült, még ebből sem vonható le az a következtetés, hogy az ide tartozó büntető jogszabályok nem feleltek meg a kitűzött célnak. Mert nagyon valószínű, hogy ha a büntető hatalom közbe nem lép, akkor az árak emelkedése még nagyobb mérvet öltött volna. Idővel, mikor megindul a termelés az egész vonalon, mikor megjavul valutánk és megindul az import: akkor helyre fog állani a kereslet és kínálat közötti helyes arány és ez fogja szabályozni az árakat. Akkor az államhatalom már nem lesz kénytelen a kereskedelem szabadságát korlátozni s az áralakulásba belenyúlni. A kérdés csak az, nem kellene-e törvényileg intézkedni arra az esetleg bekövetkezhető esetre, ha a gazdasági viszonyok ismét szükségessé teszik a közbelépést. Vannak okok, amik ezt indokolnák; más okok azonban e gondolat ellen szólnak. Mellette szól az a feltevés, hogy ha a háború elejétől kezdve energikusan foglalkoztunk volna az árkérdéssel, ha az árakat már akkor lekötötték volna, ugy ahogy pl. a házbéreket lekötötték : akkor nem fejlődtek volna ide az állapotok. Igaz, a drágaság nemcsak Magyarországban nagy. Ez általános európai jelenség. Tgy egy kis ország, mint Magyarország az alul semmiféle intézkedéssel magát kivonni képes