Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 7. szám - Az izgatás psychologiája

418 XIII. Giift. A hujőbistásitásrM, Az általános biztosítási elvek ('(''Hiányos alkalmazása. XZT. Cwh Az elévülésről és elbirtoklásról. Elévülés 1, illetve 2 év; elbirtoklás a hajókönyvben kitüntetett tulajdonos javára 3, más birtokos javára 10 év. A révhivatalok határoznak jelen törvény szerint a felek megkeresésére az ő vitáik felett; a meg nem elégedő fél az illetéketörvényszékhez fordulhat. , Törvényjavaslatunk a tengeri magánjogról teljesen összhangban áll kereskedelmi jogunk szellemével, törvény cicjére emlése által az eddigi hiány és rendezetlenség helyet 1 a meginduló nemzetközi Dunaforgalombaji biztos irányban haladhatnánk, sőt valószínű, hogy a többi érdekelt államok is követnének bennünket, elfogadva szintén e javaslatot. Az izgatás pszichológiája. Irta: Varga Ferenc, kúriai tanácselnök. (Folytatás.) Ezek után már most, midőn futólagos bepillantást nyertünk az izgatás rendkívül fontos társadalmi tényezőinek hihetetlenül bonyolult gépházába, — joggal vethetjük fel azt az utolsó kérdést, hogy az izgatás, mel\ a rombolást és építkezést, a destrukciót és konstrukciót kétségtelenül nemcsak sietteti, hanem igen gyakran a robbantó szikrát dobja a lappangó társadalmi energiák közé, képes-e leigázni a fejlődésnek ama. törvényét, mely abban a közismert szállóigében testesül meg, hogy a természetben nincsen ugrás; vájjon az izgatás képes-e akár a rombolás, akár az építkezés terén átmenet nélkül oly ujat alkotni,, mely ugrásszerűiéig viszi hátra vagy előre a társadalmi fejlődést. Vájjon, hogy érthetőbben fejezzem ki magamat, legkitartóbb, legszervezettebb izgatás révén lehetséges volna-e a társadalmat a XX. századitól visz szasülyeszteni a XV. századba átmenet nélkül, vagy lehetséges volna-e a XX. századból átugrani a teljesen ismeretlen XXV. századba. Vagy vegyünk kisebb időközt, a mult évszázad jobbágyság haldoklási korából sikerült volna- - i-zgatás révén a szocialisták mostani társadalmi szereplésérc átugrani, vagy a mostani társadalmi életet visszasülyeszteni az 1848 előtti jobbágyság korába. Megfontolt ember ezt képtelenségnek tartja s pedig nem csupán azért, mert ugy az eeyéni, mint a kollektiv élő szervezetben lehetetlenség a rrverzibilitás, a visszafordithatóság, hanem főképpen azért.