Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - Kik alkossák meg és minek a szemmeltartásával a magyar magánjogot?

17 nemcsak a magánjogot, de megbecstelenitése ulán a közjogot is. A szocializmusnak ezt az elkerülhetlen, szükségképpi fejlődését és eredményét a jövő jogászának nem szabad elfeledni, és pedig azzal kapcsolatban, hogy akik ezt a romlást megindították és a világot saját leiküknek megfelelően újra teremteni akarták, perverz gondolkodású, minden esetben megzavart érzésű emberek, részben legközönségesebb szédelgők, tolvajok és gyilkosok voltak. Vigyázni kell tehát, hogy az építés munkájához ne bocsássuk a hasonló érzésű embereket, sem olyanokat, akik természetes kifejlődésük során ilyenekké válhatnak. Á közelmúltban — még a forradalmak elölt is — sokat beszéltünk a magánjog u. n. szocializálásáról. Ezt is, meg a hangoztatását is szükségesnek tartottuk. A forradalmi vívmányok immár meggyőztek arról, hogy a szocializmusnak, igy a magánjog szocializálásának tartalma a maga hatásában nemcsak kétes, hanem megbízhatatlan és hazug. A munkát hirdette, de sem a szociáldemokraták, sem a kommunisták nem dolgoztak, ellenben fosztogattak, milliókat loptak, hamispénzt csináltajc és gyilkoltak. Ez volt az ő munkájok. Hirdették a jobblétet, de amikor megsemmisítették a magántulajdont, a jobblét nem következelt be, ellenben általánosabbá lelt a szegénység, nagyobb lett a nyomor, a szenvedés pedig élesebb és pusztitóbb. Ilyenné vált a dolgozók társadalma. Mindennek szükségképpen kellett bekövetkezni. A szocializmus ugyanis már tendenciájánál, belső természeténél fogva a gyűlölködés, az irigykedés, a forradalmositás, tehát a rombolás tana és vallása. Ennek a tannak, ennek a vallásnak jelzett tényezőit nem szabad a magánjogba bevinni, hanem vissza kell térni ahhoz a felfogáshoz, hogy a magánjogot erkölcsi! tartalommal IkeM megtölteni, megóvni minden destruktív iránytól. A szocializmus romboló tényezői helyébe az erkölcs alkotó, gyümölcsöző tényezőit kell tenni: a humanizmus és a szeretet tényezőit és erejét. Ez nem fog mindig és mindenben csak üzletet keresni, üzletet csinálni. Ez le tud mondani az embertárs javára, — nem rabol, hanem önként szeretetből ad, — nem forradalmosit és nem rombol, hanem békével és jóindulattal társulva alkot, — nem amerikáz, nem szabotál, hanem teljes erejével dolgozik, hiven lélekkel és lendülettel, — nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is gondol és nem csak magának, hanem a / következő nemzedékeknek is gyümölcsöz. Ezzel az alkotó erővel, teremtő, gyümölcsöző tényezőkkel kell át- és átitatni magánjogunkat. Nem vagyok teljesen tisztában, hogy a felelősségérzet azonos-e a lelkiismeretességgel ? s hogy tartalmuk önálló erény-e, vagy csak egy másik nagy erénynek az alkotó része? Biztos Magyar Jrgi Szemle. 2