Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - A királyválasztás joga

#i_ j_ semmisültek meg és tűntek el a katasztrofális változások folytán; nagy közjogi tételek váltak tarthatatlanokká vagy tettek tárgytalanokká. Leverő veszteség mindenfelé. A közjog hivatott tudósai nagy és el nem hántható kötelességet fognak teljesiteni, ha majd óvatos gondossággal megállapítják a veszteséget, ha tudásuk biztosságával útbaigazítanak, rámutatván arra, hogy mi az, amit veszni engedhetünk, amit nem lehet, nem kell restaurálnunk, mi az, amit teljességében uj életre hívhatunk, (in integrum restitutio) ; hol és mi-kép, mily mértékben lesznek szükségesek, elkerülhetetlenek gyökeres avagy részleges változtatások, átformálások : hol mutatkozik uj elvek elfogadásának, uj intézmények kreálásának célszerűsége, hol sürgős az újítás, a kiegészítés; hol tanácsos radikális és gyors, hol a lassú tempójú fokozatos valósítás. Mindenesetre fontos, hogy a feladat körül a tudományos procedúra logikai rendjén haladjunk és legelsőnek azt állapítsuk meg az egész terrénumon, hogy mi az, amit ma találunk, mi az épp előállott és ma fennálló jogi helyzet. Diagnósist kell legelőször íixirozni, pontos tájékozást a jogfolytonosság kívánalmának szem előtt tévesztése nélkül afelől, mi az, ami jogilag létező. ítélni kell „de lege lata" ; cz a megítélés csak a jogász s nem a politikus vagy államférfi feladata. Nem tagadhatjuk, hogy nem könnyű ez a feladat sem, a „létezőnek" megállapítása körül is számos kontroverzia támadhat több közjogi intézménynél; nagyon sok a szempont, melyre a figyelemnek ki kell terjednie, a háborús eredmények s a már eddig létrejött s bennünket is érdeklő békekötések, valamint a forradalmak következtében létesült állapotok jogi kihatásainak mérlegelésénél. Itt van legelsősorban a kontroverzia, a királyválasztást jog körül. Teljes gyakorlati jelentőségűvé ez a vita azon immár nem igen távoli időben válik, amidőn az entente kívánalmát is követve az egybegyűlő országgyűlés a teljes szuverenitás birtokában, mert hisz a királyi szentesítést jog érvényesítésére egyelőre nem számithatni, átengedi jogköre vonatkozó részét az ösválasztók összeségének és ezek plebiscitum, népszavazás utján, a királysági államforma fenntartása vagy annak megszüntetés iránt döntenek. Ha megtartjuk a mai vagyis királysági államformát, akkor haladéktalanul szükséges lesz országgyülésileg megállapítani, hogy üres-e a királyi szék vagy pedig azon jog szerint —- legitimé — még a megkoronázott királyi államfő ül, avagy trónöröklés állott eK) időközben az 1723-iki öröklési rend szerint. Ezen döntés alaposságát előkészítendő, kell behatóan megvizsgálni és tel-