Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1943 (11. évfolyam, 40-41. szám)

1943 / 40-41. szám

fűzze a durván és kegyetlenül széttagolt egész magyarságot. Adja Isten, hogy úgy legyen!" ügylátszott, minthogyha a magánjogi törvénykönyv tervezete ügyében ellentét állott volna fenn Juhász Andor és a magyar jogászvilág másik ragyogó fényessége, a törvénykönyv tervezetének szerzője: Szászy Béla között. Az ellentét azonban csak látszólagos. Szászy Béla a tervezet előkészítése során sokszor mondogatta nekünk, igénytelen munkatársainak buzdításként, bátorításként: dolgozzunk rendületlenül, úgy, amint Napóleon gránátosai szuronyaikon vitték a Cöde Napoleon-t aa meghódított országokba, úgy fogják vinni honvédeink is szuronyaikon a Magyar Magánjogi Törvénykönyvet a visszafoglalt országrészekre. Lényegében Juhász Andor gondolata. A magánjogi pénztartozások valorizációjáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során türelmetlen követelések hangzottak el aziránt, hogy a kincstárnak a' koronában kirótt tartozásai is átértékelés alá vétessenek. Juhász Andor a törvényjavaslat tárgyalása során az 1928. évi március hó 21-én a felsőházban elmondott beszédében a következően inti a türelmetlenkedőket: „Nyugtalanít az a gondolat, hogy a hazájuktól és vagyonuktól megfosztott, idegen, ellenséges légkörben élő véreink, akik az ő megalázó vesszőfutásuk közben türelmetlenkedve csakis felénk tekinthetnek, nem vesztik-e el a mi áldozatkészségünkbe és ezen keresztül egy jobb jövőbe vetett bizalmukat, ha azt a türelmetlen, indulatos és sokszor kíméletlen magatartást látják, amelylyel itt, tehát szintén nehéz viszonyok között, de legalább magyar földön élő, magyar levegőt szívó véreik, illetőleg közülük számosan: ettől a földretiport, oly nehezen talpraállani igyekvő országtól a nagyságának és hatalmának telijében egészen jóhiszeműen elvállalt kötelezettségeinek a teljesítését sürgetik." Megrovásának mintegy magyarázatául vagy mentségéül a következőket fűzi hozzá: „Lehet, hogy efféle gondolatok csak annak az agyában keletkezhetnek, aki nemcsak a térképről látja, hanem az elveszített szülőföld mindenegyes rögéhez és fűszálához oda tapadó lelke sajgásán is érzi a mi veszteségünk rendkívüli \agyságát.'" A szülőföldnek ez a rajongó szerelete csak annak a lelkében élhet, akinek lelkében a szülőföld képzete egybeolvad jó szülők, örömteli gyermekkor és boldog otthon emlékével. Juhász Andornak isten kegyelme megadta az életnek ezeket a különös áldásait. Egyéniségének nyugodt, kiegyensúlyozott biztossága elsősorban abból a forrásból táplálkozott, amelyet a szülői szeretet és a gondos nevelés olyan bőségesen fakasztott, hogy áldásai végigkísérték egész életén. Boldog házassága szerető, gondos, tínomlelkü hitvestársával, Istentől megáldott boldog családi köre a/ életenergiáknak új forrását nyitotta meg számára. Bizonyságául annak, hogy a szellemi élet munkásának, a közélet emberének csakúgy, mint a két keze munkájából élő földmívesnek vagy