Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1943 (11. évfolyam, 40-41. szám)
1943 / 40-41. szám
19 idők mindennapos botozását visszahozzuk. A méltányosságot és az emberiességet a háború pusztításaitól megkímélt államnak és társadalomnak nem szabad szem elől tévesztenie. De felbátorítanak bennünket az igazságügyi patronázs egyletek és az utógondozás kérdésének felvetésére az első világháború és az azóta lefolyt több mint két évtized tanulságai és tapasztalatai is. Az első világháború szörnyű csapásai és az összeomlás fájdalmas eseményei nem akadályozták meg a magyar törvényhozást és a magyar társadalmat abban, hogy a szociális patronázs terén az elmaradt néprétegek felsegítésére az áldásos törvények és intézmények egész sorozatát törvénybe ne iktassuk és meg ne valósítsuk. Elég csak a földbirtok rendezés, a közegészségügy nagyszerű reformja, az OTL, az OTBA. és legújabban a családvédelemről (ONCSA.) hozott törvényekre hivatkoznom. De a szorosan vett patronázs, a gyermekvédelem terén is nagyszerű alkotásokat tudott életrehívni ezekben a súlyos időkben is a magyar társadalom. Azonkívül, hogy az 1906-ban alakult Országos Gyermekvédő Liga 1920-tól fogva fokozott buzgalommal és nagyszerű eredménnyel építette ki a különböző ^ gyermekvédelmi intézményeket, (külföldi gyermeknyaraltatási mozgalom), az első világháború második évében, 1915-ben alakult meg az Országos Stefánia Szövetség, mely az anya- és csecsemővédelein mezején 25 éven át a legnehezebb gazdasági és politikai válságok között is legszebb eredménnyel teljesítette emberbaráti munkáját. Ezt a feladatot, melynek megnövekedett terhét az önkéntes társadalmi szövetség már nem bírta viselni, 1941-ben a nagyobb állami segítséget élvező Országos Egészségvédelmi Szövetség vette át, mely a Főméltóságú Asszony fővédnöksége alatt még nagyobb sikerrel folytatja a szegénysorsú anyák és csecsemők megmentésének nemzetépítő munkáját. Másik nagyszerű alkotása napjainknak az a korszakos esemény, hogy a törvényhozás külön törvénnyel (1940. évi XXIII. tc. az Országos Nép- és Családvédelmi Alap-ról) hatalmas alapot létesített a nehéz sorsban lévő, különösen a sokgyermekes családok felsegítésére, elsősorban tisztességes házhoz juttatására. Ez egyben legbölcsebb és leghatásosabb lépés volt az egyke pusztításainak lefegyverzésére. De nemcsak ezekre a lélekemelő szociális alkotásokra mutathatunk rá ebben a háborús korszakban is, hanem a szorosan büntetőjogi és bűnügypolitikai kérdések bátor megoldása terén is egész sorát alkotta meg a magyar törvényhozás az üdvös törvényeknek és intézményeknek. így az első világháború után alig pár évvel megalkottuk a második Büntetönovellát (1928. évi X. tc), mely sok helyes és égetően szükséges reform mellett, a megrögzött bűntettesek megfékezésére egy egészen új intéz-