Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1943 (11. évfolyam, 40-41. szám)
1943 / 40-41. szám
10 ezeréves fejlődés során kialakult sok más történelmi értékét. Nagy megtartó és nevelő erő van a nagybírákról ránk maradt hagyományokban. Mindig a legmélyebb tisztelettel és szeretettel emlékezik meg nagy elődeiről, a Kúria arcképcsarnokában az élőkre letekintő nagy elődökről. Az emlékezet erejével hagyományokká sűrítve kell megőrizni mindazt, ami igazságügyi szervezetünknek a történelmi fejlődés során kialakult értéke. Juhász Andor hagyománytisztelete nem jeleni maradiságot. Friss elméje lépést tartott a korral. Egy vonallal sem maradt el a kor mögött. Az új polgári perrendtartás előtti időkben maró gúnnyal ostorozta igazságszolgáltatási elmaradottságainkat. A porzó, a spárga, a heveder, a mázsányi periratok, esztendős terminusok, a bíró munkaerejét kimerítő, tisztánlátását elhomályosító periratszörnyetegek, tagadások, hallgatólagos beismerések, eskü kínálások, eskü visszakínálások és perrendtartásunknak megszámlálhatatlan sok más elmaradottsága gátolja az anyagi igazság érvényrejuttatását. „A fejlődő élettől való elmaradás — mondja a budapesti kir. törvényszék elnöki állásának elfoglalása alkalmával — észlelhető itt-ott ítélkezésünkben is, mert habár a legjobb szándékkal vagyunk eltelve, mégis nemegyszer megkövesedett törvényszakaszokát nyújtunk annak az embertársunknak, aki az életfelfogás lüktető erejétől áthatott eleven igazságért fordul hozzánk. A legsürgősebb és legfontosabb teendő kétségen kívül az. hogy tárjuk ki a törvényhozás csarnokának az ablakszárnyait az összes emeleteken, hogy azokon át teljes erejével hatolhasson be ide közénk a pezsgő élet friss levegője." Az 1911:1. törvénycikkbe iktatott perrendtartás kitárta az ablakokat. Juhász Andor örömmel üdvözli az új perrendtartást. Ugy látja, hogy a közvetlenség és a szóbeliség purifikálni fogja a bírói munkát, mert a haszonra leselkedő rosszhiszeműség, amely bátran visszaélt a papiros türelmével, nem fogja kiállani tudni a jelenlévő bíró igazságos és szigorú tekintetét. Neki magának is jelentős szerep jutott az új polgári perrendtartás életbeléptetésében. A kereskedelmi- és váltótörvényszék beolvasztása következtében az ország legnagyobb bíróságává lett budapesti kir. törvényszéken kellett egyengetni a polgári perrendtartás zavartalan hatálybalépésének útját. Nagy lelkesedéssel látott hozzá a feladathoz. Teljes-ülésekben, tanácsülésekben, megbeszéléseken, adminisztratív intézkedésekben, előadásokban igyekezett megismertetni és megszerettetni az új perrendtartás intézményeit és rendelkezéseit. Az új perrendtartáshoz fűzött szép reményeink — sajnos — csakhamar szertefoszlottak. Ez volt Juhász Andornak, de nemcsak neki. hanem az egész magyar jogéletnek egyik legnagyobb csalódása. És a csalódás tragikus volt. mert a magyar jog egyik