Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1942 (10. évfolyam, 36-39. szám)

1942 / 38-39. szám - A mellékbüntetések reformja. [Előadás a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályában 1942. évi május hó 23-án]

233 A modern büntetőjognak életteljésebbé tétele érdekében egyesek á sértett érdekeinek erőteljesebb megvédését tartják szükségesnek és a sértettet kívánják bizonyos mértékig a büntetőjogi érdeklődés előterébe állítani. Frank és Exner felfogására utalok ebben a tekintetben.9 Exner lipcsei professzor a Schweizerische Zeitschrift für Strafrecht-nek Stoöss tiszteletére kiadott 43. évfolyamában (Fűiden Verletzten! cím alatt) felhívja a figyelmet a büntetőjogi reformtörekvések egyoldalúságára, ami abból ered, hogy alig gondolnak arra. akit a bűncselekmény megsértett. A reformjavaslatok igyekszenek ugyan tekintettel lenni a sértett érdekére, azonban ezt nem a maga helyén teszik, vagyis nem a kártérítésnek, hanem a büntetésnek szabályozásánál. Pedig a sértettnek sokai emlegetett megtorlás! szükséglete •— Exner szerint —- jórészt nem egyéb, mint jóvátételi szükséglet, különösen vagyon elleni büneselekmények eseteiben, amikor a kár megtérítése után igen gyakran visszavonják a büntető feljelentést. De élet vagy testi épség ellen irányuló bűncselekmény esetében is gyakran kielégni a megtorlási vágy, vagy legalább is enyhül, ha az állam sikeresen törekszik arra, hogy biztosítsa a kárnak lehető jóvátételét. Ha ez sikerül a törvényhozónak, akkor nem kell engedményeket tennie a sértett javára a büntetés követelésének kérdésében, ami nem is célja a bűnvádi eljárásnak. Exner tanulmányában azt a kérdést fejtegeti, mit tehet a büntető igazságszolgáltatás a bűncselekménnyel okozott kár jóvátétele irányában. Fejtegetéseinek az a része, mely a kártérítési igénynek a büntetőperben való megállapítását követeli, bennünket kevésbbé érdekel, mert a magyar Bp. általános intézménnyé tette az adhezionális pert. Fontosabb az, amit Exner arról mond, milyen kedvezményeket és könnyítéseket lehet a tettesnek nyújtani azzal a feltétellel, hogy tegyen meg mindent ^ kár megtérítésére. E mellett a végrehajtási jog terén is kíván újításokat a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igények tekintetében. Az előbbi irányban már a büntetéskiszabási szabályok is értékesek egyes javaslatok szerint, amelyek a kár megtérítését kifejezetten enyhítő körülménynek tekintik. Más ilyen intézkedés a büntetés feltételes felfüggesztésének arra az esetre korlátozása, ha az elítélt megtéríti a kárt. Egyes javaslatok a feltételes szabadságrabocsátást is ily feltételhez kötik, nemkülönben a rehabilitációt. A közvetlen kényszer irányában hatnak azok a rendelkezések, melyek szerint egyes javaslatok a szabadságvesztésbüntetésre ítélt munkakeresményének egy részét használják fel a kár megtérítésére. Más esetekben a pénzbüntetést kí5 V ö.: .,A kártérítés magánjogi törvénykönyv javaslatában" c. jogászegyleti előadásommal (Magyar Jogászegyleti Értekezések és Tanulmányok. 1934. évi II. évf. 47. s köv. 1.).