Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1941 (9. évfolyam, 33-35. szám)

1941 / 33. szám - Vargha Ferenc emlékezete. [Előadás a Magyar Jogászegyletnek 1940. évi december hó 14. napján tartott ünnepi ülésén]

4 szolgálata után még nyugalomban töltött közöttünk, csak nőtt a mi lelkünkben, nem szükséges azért várnunk az idő érlelő erejére az ő írói működésének, a magyar büntető igazságszolgáltatás fej­lesztése körül szerzett nagy érdemeinek helyes megítélése végett. Nyugalombavonulásakor a magyar jogászság, a szakirodalom, a m. kir. kormány és a Kormányzó Ur ő Főméltósága egyértelem­mel hajtották meg előtte az elismerés zászlaját, — most amikor az örök béke és nyugalom hazájába elköltözése feletti fájdal­munknak ünnepélyes alakban is kifejezést kívántunk adni, a Magyar Jogászegylet ünnepi beszéddel óhajtotta kifejezni nagy­emlékű tiszteleti tagja iránti hódolatát és őszinte kegyeletét. A Magyar Jogászegylet elnökségének megtisztelő bizalma folytán reám hárult a kegyeletes kötelesség, hogy Mesterem és hivatali elődöm szellemi arcát megrajzoljam és az ő bírói, ügyészi és írói munkásságát tömör összefoglalásban bemutassam. Ameny­nyire fájdalmas reám ennek a kötelességnek a teljesítése, más­felől szívem szerint teljesítem azt, hogy ezzel is lerójjam az ő iránta érzett hálám parányi részét, azért a kitüntető barátságért, mellyel engemet, még mint ismeretlen jogakadémiai tanárt, szemé­lyes ismeretség nélkül levél útján már négy évtizeddel ezelőtt megajándékozott s húsz év multán, mikor itt Budapesten szeren­csés lehettem őt személyesen megismerni, igaz szeretettel vett pártfogásába és életpályám alakulására is döntő befolyással volt. Emlékbeszédem első része Vargha Ferenc életrajzi adatai­nak rövid bemutatása, második része az ő anyagi büntetőjogi, büntető perjogi és kriminálspychológiai, valamint a parlamenti jog körébe vágó tanulmányainak ismertetése, harmadik része pedig az ő egyéniségének jellemrajza, lelki alkatának vázolása. I. Életrajzi adatok. Vargha Ferenc született 1858. évi november 26-án Kecske­méten. Atyja Vargha Imre, ügyvéd, majd kassai törvényszéki s később szegedi kir. ítélőtáblai bíró, anyja Racz Ágnes volt. A diósadi és hidai Vargha-család őseiről nem sikerült kö­zelebbi adatokat kapnom. Vargha Ferenc ifjú- és férfikorát ab­ban az idealisztikus liberális világ légkörében élte át, mely az 1848-i nagy alkotmánymegifjodás folytán nem sokat törődött a nemesi családfával, hanem Vörösmarty epigrammjával tartott: Mintha nem őstől származnál? Légy tetteid által Öse családodnak s a haza áldani fog. Vargha Ferenc sem kereste a távoli nagy ősöket, nem kuta­tott a családi oklevelek, a kutyabőrök után, ő is azt tartotta, hogy az egyén érdeme nem a sok százados családból való származás­ban, de a tehetségben és a kitartó munkában áll. így talán ő maga sem sokat tudott távolabbi őseiről, nem is használta soha a két

Next

/
Oldalképek
Tartalom