Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1941 (9. évfolyam, 33-35. szám)

1941 / 33. szám - Vargha Ferenc emlékezete. [Előadás a Magyar Jogászegyletnek 1940. évi december hó 14. napján tartott ünnepi ülésén]

IX. évfolyam. 1941. január hó. 1. (XXXIII.) szám. MAGYAR JOGÁSZEGYLETI ÉRTEKEZÉSEK ÉS EGYÉB TANULMÁNYOK NEGYEDÉVENKÉNT MEGJELENŐ FOLYÓIRAT MEGJELENIK JANUÁR, ÁPRILIS, JÚNIUS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ÉS OKTÓBER HÓNAPOKBAN BUDAPEST VIII. VAS-U. 12. — TEL. 139-225. A MAGYAR JOGÁSZEGYLET TAGJAI TAGSÁGI ILLETMÉNYKÉNT KAPJÁK ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE 10 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA 3 PENGŐ Szerkeszti: DR. NAGY DEZSŐ BÁLINT kir. közig, biró — Kiadja a MAGYAR JOGÁSZEGYLET Vargha Ferenc emlékezete Irta és a Magyar Jogászegyletnek 1940. évi december hó 14. napján tartott ünnepi ülésén felolvasta Dr Finkey Ferenc ny. koronaügyész. Mélyen tisztelt Ünnepi Ülés! Ma, amikor alig húsz évvel a nagy világháború befejezte után újból egy, talán még nagyobb világháború kellős közepén vagyunk, elég okunk lehet elmélkedni a régi bölcsészeti vitakérdés felett, melyik a fontosabb tényező az emberiség életében, a korszellem, avagy az egyéni ész és akarat? Melyik előbb való, a totalitás vagy az egyén? Madáchnak van-e igaza, aki az Ember tragédiájában azt adja Lucifer szájába: A kor folyam, mely visz vagy elmerít, Úszója, nem vezére az egyén. Kiket nagyoknak mond a krónika, Mind az, ki hat, megérté századát, De nem szülé az új fogalmakat. Nem a kakas szavára kezd viradni, De a kakas kiált, merthogy virad. Vagy a Carlyle elméletéhez, a hősök kultuszához csatlakozzunk s ismerjük el, hogy a nagy emberek teremtik a nagy eseményeket, ők viszik előre az emberiséget a haladás útján, vagy döntik romba az országokat, nemzeteket, intézményeket? Az a férfiú, akinek az emlékezetét óhajtjuk mai ünnepi ülésünkön megtisztelni, bölcsen megadta a feleletet erre a nagy kérdésre is. ,,Az ember szellemi életének s intézményeinek fejlődését nem a nagy emberek, nem a Carlvle szerinti bősök hozzák létre, — de viszont nem is a társadalom tudatának erkölcsi és értelmi tartalma, vagyis a közszellem önállóan, hanem e kettő együttvéve. Az emberiség haladásának, az intézmények keletke-