Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1939 (7. évfolyam, 25-28. szám)

1939 / 28. szám - A liberális és autoritárius polgári perjog. [Előadás a Magyar Jogászegylet perjogi szakosztályának 1939. évi március hó 4. napján tartott ülésén]

350 hogy az Igazság különböző korokban különböző mértékben érvényesül, lehet, hogy a tételes jog szabályai vele itt-ott ellentétbe is ikerülnek, de magát az Igazságot csak mint változhatatlan és örök fogalmat tudom elképzelni, mert csak örök és változhatatlan Igazság lőhetett az, amelyről közel két évezreddel ezelőtt Krisztus Urunk bizonyságot tett. A relatív, a korhoz kötött igazság nem Igazság. Az abszolút igazság szilárd pontjából kiindulva pedig merem megkockáztatni azt a jóslást, hogy az újkor szellemének elterjedése sem teheti szükségessé, hogy a mi perrendtartásunk gyökeres, lényegbevágó átalakítása következzék be. Dr. Sárffy Andor kir. kúriai bíró, egyetemi magáintanár: Az előadó úr nagyon gondolatébresztő előadására vonatkozólag csak három megjegyzést kívánok tenni. Az első az, hogy meg kell különböztetnünk azoikat a jogszabályokat, amelyek valóban valamely politikai rendszernek a következményei, azoktól, amelyeiket valamely politikai elvre csak ráakasztanak. Természetes, bogy az írónak vagy a kodifikátornak, aki valamely új jogszabály megalkotásáért harcol vagy valamely már kész új jogszalbályt indokol, nagyon is kapóra jön, ha azt valamely általánosan elfogadott politikai elv természetes következiményéneik tüntetheti fel. Különösen olyan államokban, ahol bizonyos jogi elvek helyességét vita tárgyává sem lehet tenni. Legyen szabad ebben a gondolatkörben megjegyeznem, hogy az előadó úr alighanem tévesen mondja azt, hogy a fasiszta gondolat perbeli uralmának legfényesebb bizonyítéka az a szabály, mely szerint a bírónak, ha a perjogi törvényekben hézag van, a hézagot úgy kell ikitöltenie, amint a gazdaságos pervitel érdekében célszerűnek mutatkozik. Ez a szabály ugyanis abból az elvből folyik, hogy a törvény hézagait a törvény céljánalk figyelembevételével kell kitölteni. Alig hinném, hogy ez ellen a szabály ellen akár a liberális, akár bármiféle más elv alapján 'kifogást lehetne tenni. Az előadó úr továbbá a liberális elv háttérbe szorulására vezeti vissza a perorvoslati lehetőségek megszorítását. Tudjuk, hogy ennek egészen más, sokkal konkrétabb, kézzelfoghatóbb okai vannak: pénzzel és bírói munkaerővel takarékoskodni kellett, a bíróságok nagy megterhelésekkel küzdöttek, tehermentesíteni kellett őket. A másik észrevételem, hogy az előadó úr talán nem egészen helyesen állította szembe a liberális felfogással a tekintély el-