Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1939 (7. évfolyam, 25-28. szám)

1939 / 25. szám - A harmadik német birodalom alkotmánya. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1938. évi december hó 17-én tartott évi rendes közgyűlésén]

14 is érlelte a gróf Széchényi István aerájában elvetett magvakat. Reálpolitikát kezdtünk folytatni, megindultak a reformok irányában a nagy alkotások az állami és a társadalmi élet minden terén, új törvények egész sorozatára volt szükségünk, mert az 1848 előtti törvények nagyrészt elavultak és mert az új fejlődés újabb és újabb jogszabály alkotásokat igényelt. A gyűlölt osztrák uralom idejéből származó törvényeket már eredetükre való tekintettel sem fogadta be a magyar génius, a magyar néplélek. E lázas felépítési és alkotási murikálatok közepette nálunk nagyon szívesen vett minták voltak a külföldi alkotások, amelyekből bőven, talán túlbőven is merítettünk, s melyeket túlságosan appretiáltunk. Ez azután oda vezetett, hogy sistematikusan kezdték utánozni a külföldi törvényalkotásokat, bizony sokszor elhanyagoltuk a magyar nemzeti genius ösztönzéseit és a külföldnek mintegy imádói lettünk olyannyira, hogy egyetlen valamire való nagyobb törvény alkotásunknál sem mulasztottuk el annak a mérlegelését, hogy mit mondana a művelt Nyugat, ha ezt, vagy azt tennők, illetve elmulasztanók. A külföldnek törvényalkotásait sokszor kellő kritika nélkül átvettük s nem igen mérlegeltük, hogy hogyan fognak a külföldről importált szellemi produktumok a honi talajban érvényesülni. Ha nemzeti önállóságunkat fennakarjuk tartani, akkor nagy gondot kell fordítani arra, hogy a külföldi törvényeket, legyenek azok államjogi, magánjogi, büntetőjogi természetűek, vagy vonatkozzanak a gazdasági élet bármely ágazatára, nagyon alaposan ismerjük és ismertessük, hogy mindenkinelk módja legyen saját meggyőződése alapján a jót, a hasznosat, ami történelmi fejlődésünkkel összeegyeztethetőt átvenni, de egyúttal módjában álljon mindenkinek tartózkodni olyan külföldi minták propagálásától vagy adoptálásától, amelynek ellentmond ezer éves multunk és nemzeti tradíciónk. Ez a módszer az egyedül helyes útja annak, hogy gátot vessünk a sokszor nem nagy haszonnal járó külföldieskedő irányzat pártolásának. Nem szeretném, ha szavaimat félreértenék, én hasznosnak és szükségesnek tartom, hogy a külföldi intézményeket mentül zélesebb körben ismerjék meg nálunk is, mert ón is azt vallom, amit Concha Győző sokszor hangsúlyozott, hogy megkönnyíteni a külföldi intézmények ismeretét annyi, mint a politikai vitába és elhatározásba nagyobb közönségnek és ezáltal szélesebb körű megítélésének utat nyitni. Ez szükséges és egyaránt vonatkozik minden tudományos disciplinára, de különösen a társadalmi tudományokra, amelyek