Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 19. szám - Grosschmid [Béni] és a kereskedelmi jog

337 az ingatlan javak elidegenítésén felül az elidegenítésre való kötelezettségvállalást is kirekeszti. Ennek távolabbi logikai konzekvenciáit is levonva, kirekeszti azt is, hogy a cégvezető idegen ingatlant kötelezzen el és a kötelezettséget a harmadik személytől származó bekebelezési engedély szolgáltatása útján teljesítse, sőt azt is, hogy ingatlanhoz való követelési jogot (pl. vételi jogot) engedményezzen.28) A cégvezető mindezekre csak akkor van feljogosítva, ha erre külön felhatalmazást nyer. Mi már most ez a külön felhatalmazás? Nagy Ferenc29) úgy fogja fel a dolgot, hogy a törvény a cégvezető képviseleti felhatalmazásának csak azt a minimumát szabja meg, amelyet harmadik személyekkel szembeni hatállyal korlátozni nem lehet, maximumot azonban nem állapít meg és ezért a cégvezetőnek az ingatlan elidegenítésére és terhelésére vonatkozó felhatalmazása épen úgy beleolvad a cégvezetői meghatalmazásba, mint bármilyen más kiterjesztés kereskedelmi üzlet folytatásával nem járó ügyletre vagy más jogcselekményre.30) Másként Grosschmid. Abban egyetért Nagy Ferenccel, hogy törvényt nem lehet úgy érteni, mintha azt akarta volna kifejezni, hogy a főnök a cégvezetőt épen úgy felhatalmazhatja ingatlan elidegenítésére, mint bárki mást. Ezt kimondani superfluum lett volna, a külön meghatalmazás tehát beolvad a cégvezetői meghatalmazásba. ,,Ez tehát nem ú. n. speciális meghatalmazás, hanem szintén általános meghatalmazás, amely a minden köztörvény szerint szükséges különös meghatalmazást pótol." Más szóval szintén cégvezetési meghatalmazás (Kt. 37. §.), jelesül annak a törvény által (Kt. 38. §. 2. bek.) megengedett ráadása (qualificatiója). Ebből folyik a többek között, hogy az ilyen kiterjesztést a cégjegyzékbe be lehet, sőt be is kell jegyezni, annak egyes ingatlanokra korlátozása nem hatályos. Az egyes ingatlanokra szóló meghatalmazásnak viszont semmi köze nincsen a cégvezetői minőséghez. A kiterjesztési lehetőség azonban csak a törvényben expressis verbis megjelölt körben lehetséges, azon túlmenően már a cégvezető épen úgy lehet meghatalmazott, mint bármely harma28) Fej. I. 24. 29) Nem szólva az első kiadásban szerepelt, de már a második kiadásban feladott arról a megoldásról, hogy a cégvezető ingatlanok elidegenítésére és terhelésére „csak akkor van feljogosítva, ha külön felhatalmazást nyert, tehát nem mint cégvezető, hanem mint közönséges felhatalmazott." Ebben a kérdésben Grosschmid kritikai megjegyzéseit (M. t. I. 741. 1 a 2. jegyzetben) nemcsak nyomban honorálja, hanem az ellenkező végletbe lendül. (L. Nagy F. 2. kiad. 156. 1. 25. j. és 157. 1. 30. j.) 30) I. m. 37. §. 33. j.