Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 19. szám - Grosschmid [Béni] és a kereskedelmi jog

335 a kereskedelmi törvény egyes részletkérdéseiről vallott felfogását is inkább emlékezetbe idézni, mint kimerítően ismertetni. A kiskereskedőnél Grosschmid a cégnek a hiányát állapítja meg, amiben szerinte nem a míveltségi fokozat, mint inkább az a döntő, mikép az ily terjedelmű és többnyire csak helyi és közvetlen személyes összeköttetésű üzletkörök szorosan a kiskereskedő egyéniségéhez tapadnak, s ennélfogva itt „firmá"-nak, mint a személytől némileg különvált kereskedői névnek (Kt. 10. §.) életmomentumai hiányoznak.21) Nagy Ferenc elismeri, hogy a kiskereskedői üzletátruházásoknál nem maradhat meg a régi cég, hanem az új tulajdonos saját nevét kell, hogy használja. Mégis nem tartja hibának a kiskereskedő cégéről szólani, hiszen a cég fogalma erre is talál.22) Komolyabb ellentét van abban, hogy vájjon a kufár és házaló tevékenység körébe tartozó részvénytársaság vagy szövetkezet létesülhet-e. Nagy Ferenc a következő érveket hozza fel: 1. a törvény az 5. §. 2. bekezdésében kereskedelmi társaságok közt különbséget nem tesz; 2. az Értekezlet a tervezeten csak azt a változtatást akarta tenni, hogy részvénytársaság alakulhasson nem kereskedelmi célra; ha az eredeti szöveg maradt volna, nem is lenne vitás a kiskereskedői rt. kizárt volta, ezen pedig az Értekezlet nem akart változtatni; 3. szemben a német joggal, nálunk egyidejűleg vált törvénnyé mindkét rendelkezés; 4. ha a kivétel indokolt a közkereseti társasággal szemben, bizonyára még inkább a részvénytársaság és a szövetkezet irányábanó amelyekre vonatkozó rendszabályoknak a kiskereskedők még kevésbbé képesek megfelelni, mint azoknak, amelyek a közkereseti és a betéti társaságra vonatkoznak.23) Grosschmid ezzel szemben a törvényben szabatossági hiányt állapít meg. „Ugyanis e szavak helyett: kereskedelmi társaságoknak, annak kellene állani: közkereseti vagy betéti társaságoknak, mivelhogy a részvénytársaság és a szövetkezet létele formális kellékektől (cégbejegyzéstől Kt. 160., 228. §§.) függ, a társasvállalat milyen voltától pedig nem függ. Következőleg, mint részvénytársaság vagy szövetkezet, kisiparüzletnek, sőt kufár vagy házalóüzletnek folytatására keletkezett egyesület is kereskedelmi társaság lehet."24) 21) M. t. II. 43. 1. — Amint alább látni fogjuk, a „cég" a Grosschmid szemléletében igen nagy szerepet játszik és a tengelyét alkotja különösen a kereskedelmi társaságokról vallott felfogásának. 22) Nagy F. i. m. 8. kiad. I. k. 83. 1. 23) Nagy F. i. m. 17. §. 32. j. 24) M. t. II. 46., 47. 1.