Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 17. szám - Grosschmid [Béni] és a családjog. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1936. évi november hó 9. napján tartott teljes ülésén]

19 2. Az irott hitbér Grosschmid felfogása szerint tulajdonképen és főleg halál esetére szóló rendelkezés (T. II. 781.). Azonban Grosschmid kiemeli, hogy azt a hazai jog mégis mint a törvényes hitbér képmását fejlesztette ki. Ez lett azután Grosschmid szerint a főoka annak, hogy abba olyan alkatelemek kerültek bele, amelyek különben megfejtbetők alig volnának (T. II. 782. old.). Kikötésének célzatát ugyanis a gyakorlat abban látja, hogy abban az esetben is jár. ha a házasság bármely okból szűnik meg. Az érvénytelen házasság cselében is, ha a nő annak megkötésekor jóhiszemű volt. A házasságnak legtöbbször a házasfelek egyikének a halála veti a végét. Ezért ennek az esedékességi oknak felette nagy gyakoriságánál fogva Grosschmid (T. II. 783— 784. old.) szükségesnek látja az irott hitbér kikötésének az örökli M szerződésektől való elválasztását. Az erre vonatkozó szembehelyezés rendkívül tanulságos, mert Grosschmid mindent áttekintő és mindent szemléltető módszerének egyik jellemző példája. Grosschmid ugyanis kiemeli, hogy az örökösödési szerződés alakszerűségéhez közvégrendelet kell, az irott hitbér kikötéséhez csak közjegyzői okirat. A/ előbbit csakis a szerződő házasfelek maguk köthetik, az irott bitbér iránt pedig meghatalmazottak és törvényes képviselők is egyezhetnek. A hitbérkikötés záloggal, kezességgel vagy egyébként biztosítható, az öröklési szerződés nem. Az irott hitbér kikötésének a tárgya egyes vagyontárgy, az örökösi szerződésé lehet a szerződő felek vagyona mint egész is, vagy ennek a vagyonnak mint egésznek valamely hányada. Az öröklési szerződésben biztosított juttatás jár a házasság elhálása nélkül is, az írott hitbér — Grosschmid szerint — nem. Az irott hitbér tárgya elidegenítések ellen csak a megajándékozott kielégítési kötelezettsége útján van megvédve, az öröklési szerződéssel ellenkező azonban természetesen csupán a visszteher nélküli elidegenítés, ellenben a nő által megtámadható. Érdemtelen házastárs írott hitbért követelhet, öröklési szerződésben biztosított juttatást pedig nem. írott bitbért a nő örököse akkor is igényelhet, ha a nő a férje előtt halt el, öröklési szerződési juttatást nem. Az öröklési szerződést a házasságnak a felek életében történt bárminő megszűnése (felbontás vagy ágytól és asztaltól való elválás is) hatálytalanná teszi, a hitbérkövetelésnek ellenben ezekben az esetekben is helye van. A házasságtörés, a hűtlen elhagyás, a férj élete elleni törés az öröklési szerződésben biztosított juttatást elenyésztetheti. az irott hitbér nem; az irott hitbér hagyatéki teher, az öröklési szerződésben biztosított juttatás pedig csak öröklési igényi ad. Az öröklési szerződésben biztosított részeltetés nem szünteti meg a törvényes hitbérkövetelést, ellenben az irott hitbér azt eltörli.