Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 17. szám - Grosschmid [Béni] és a családjog. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1936. évi november hó 9. napján tartott teljes ülésén]

15 ,.a közszerzeményi intézmény általános karakterének a sarkpontja az. hogy az kötelmi, nem pedig dologbeli jogközösség.18) Ezzel szemben bírói gyakorlatunk arra az álláspontra helyezkedett és helyezkedik, hogy a közszerzeményi igény — törvénynél fogva valójában a jogosultat a házasság megszűnése alapján és a házassági életközösség tartamára vonatkoztatott többlel vagyonérték kiadására irányuló készpénzkövetelés, amely azonban méltányosan az annak a kiszolgáltatására kötelezett házastárs vagyonában tényleg meglévő vagyontárgyak szolgáltatása útján mint törvényes datio in solutum útján is leróható. (V. ö. M. M. T. 155. §-át is. amely azonban ezt a — helyesnek látszó — sorrendet megfordítja.) Végső eredményében a birói gyakorlat oda jutott, hogy a közszerzeményi igény teljesítési módját majdnem olyan formában szabja meg. mint az ági örökség kiadásáét. Az ági örökösi az áqi vagyontárgy ma elvben egyedileg illeti. Ahol azonban ennek a kiszolgáltatása akár már a szerzeményi vagyontárggyal való összevegyítésénél fogva (229. E. H.), akár pedig a/ így elvegyült vagyontárgynak a szerzeményihez képest kisebb értékénél fogva célszerűtlen (230. E. H.), ott az ági jogosult készpénzbeli kiegyenlítése fog helyet. A közszerzeményt viszont gyakorlatunk elvileg adásra irányuló pénzkövetelésnek veszi, amelyet azonban ugyancsak célszerűségi okokból — az illető egyedi vagyontárgy adása útján természetben is ki lehet teljesíteni. De mint Grosschmid kiemelte, a gyakorlat ebben az esetben sem látott jogközösséget, amely a közszerzeményi ingatlan vagy ingó igénylésére is adna alapot vagy a közszerzeményi jogosultat már a házasság megszűnésének időpontjától fogva ipso facto társtulajdonossá tenné.19) Bárha ebben és egy-két más vonatkozásban is birói gyakorlatunk és ennek a nyomása alatt a M. M. T. kissé eltávolodott azoktól az elvektől, amelyekből Grosschmid Családjogi Javaslatában kiindult, — az elmélet és a gyakorlat egyaránt mégis csak neki köszönheti úgy a közszerzeményi igény igazi természetének dogmatikai tisztázását, mind a közszerzeményi vélelem meglátását és szövegezését,20) továbbá a házastársak külön vagyonai és közszerzeményi tartozásai egymás közötti viszonyának a felderítését is. De neki köszönhetjük a közszerzeményi jogosult és kötelezett családjogi és forgalmi hitelezői közötti viszonyra vonatkozó, továbbá a közszerzeményi jogosult felelősségére vonatkozó jogszabályok felismerését és tisztázását is. 18i Tanulmányok, 87f>. old. ad 00. §. 1,1, Fejezetek, I. k. 180. oldal. 20) Tervezettnek 34. §.