Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 17. szám - A tárgyi kártérítési felelősség múltja és jövője. [Előadás a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1936. évi április hó 25. napján tartott ülésén]

100 kiemelt tényállás szerepelhetne az objektív felelősség generális szabálya után. És valóban Marton conceptiója szerint az objektív felelősség nem érinti ugyan a vétkes felelősség érvényét, azzal nem ellentétes, hanem kiegészítő viszonylatban van, mégis csak a jogi hagyományok által indokolt tudatos elméleti következetlenség, ha a M. T. J. a vétkes és vétlen felelősséget egymás mellett szabályozza, amit egy jövő generáció, amely már az új jogelveken nőtt fel, korrigálni fog. A gyakorlati súlypont úgyis a vétlen felelősségre csúszik át, mert ha az is van, a vétkességen alapuló felelősség, mint plusz, magától értetődő és annak szabályozása voltaképen superfluum.42) A vétkes és vétlen felelősségi rendszereknek egymáshoz való viszonya tehát ilyen elrendezésben nincs kellőleg tisztázva és úgy tűnhetik fel, hogy a M. T. J. mai rendszerében, — mint Marton mondja — bizonyos elvi szakadék tátong e két felelősségi rendszer között. Ennek az elvi szakadéknak a mibenlétét kívánjuk az alábbiakban vizsgálat tárgyává tenni. Az kétségtelen, hogy a kártérítési kötelezettség megalapításához egyaránt két tényező szükséges, először a kár-ok, amely annak ténybeli kútfeje, másodszor pedig a kár tényén kívül fekvő causa,43) az egyik a másik nélkül néni vezet kárkötelemhez és merő kártérítési konsensus sem a kár ténye nélkül.44) A kártérítést kirovó jogtétel oly sokféle és indítóokaiban annyira változatos, hogy bevégzett áttekintés alig lehetséges, de a szembetűnő esetekben is a csoport-kritériumok olykor összefutnak.4"',! Grosschmid eme megállapításai kétségkívül olyanok, amelyeket kiindulópontul minden elmélet elfogadhat, mert a kártérítés tanának alapigazságai. Az a kérdés már most, hogy ezek az összefutó causák milyen szempontból vezethetők vissza mégis egy közös forrásra, és hogy ez a közös kútfő olyan-e, amely a vétkes és vétlen felelősség köreit átfoghatja és határvonalát elhomá lyosíthatja. Már eleve is leszögezzük azt az álláspontunkat, hogy a vétkes és vétlen kártérítési felelősség örökre külön fogalmak, ezek jogcímei konkurrálhatnak ugyan, de semmiféle érveléssel ezt a két causát egybevegyíteni vagy köztük a határvonalat elmosni nem lehet. Láttuk a fennebb vázlatosan összefoglalt elméleteknél, amelyek a tárgyi felelősség indokát és jogalapját igyekeztek adni, hogy azok többé-kevésbbé az életviszonyoknak egy-egy megnyilvánulását ragadják meg és teszik vezető szemponttá. Ebben vau 42) Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1933. évfolyam 66. old. 4:51 Grosschmid, Fejezetek, 624. oldal. 441 Ugyanott, 648. oldal. «) Ugyanott, 626. oldal.