Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1936 (4. évfolyam, 13-14. szám)

1936 / 15. szám - A felsőház jogkörének megállapítása. [Előadás a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatásjogi szakosztályának 1936. évi február hó 29. napján tartott ülésében]

280 tagjainak együttes ülésében történhetik megegyezés, illetve jöhet létre a kontroverz kérdésben az igazi országgyűlési, azaz nemzeti akarat. Csakhogy rendi országgyűléseink tanácskozási módja sem törvénnyel, sem házszabállyal kimerítően szabályozva nem volt. S a szavazás tekintetében is különféle gyakorlat fejlődött ki. Általában pedig régi országgyűléseinken szavazásra ritkán került a sor, hanem a többség a felszólalók nyilatkozataiból vagy a tábla tagjainak felkiáltása útján állapíttatott meg, azon irányadó elv alapján, hogy sanior pars est major pars. Ez az elv nyert alkalmazást az elegyes üléseken is, úgy, hogy a főrendek a sza\ ázatok fejenkénti számítását itt is visszautasították, mert hiszen ekkor az alsóház tagjai őket minden pillanatban leszavazhatták volna. Hanem kívánságukra az elnöklő nádor a sanior pars est major pars elve alkalmazásával mondta ki az elegyes gyűlési határozatot.1 Ezért az elegyes ülésben rendszerint a főrendiek álláspontja győzedelmeskedett s innen van, hogy az alsó tábla tagjai később ily gyűlések tartását nem igen kérelmezték, hanem inkább beleegyeztek abba, hogy a törvényhozási ügy, amelyre nézve megegyezni nem tudtak, jobb időkre elhalasztassék, azaz napirendről levétessék." Hogy mennyi üzenetváltás után kérje az alsó tábla a nádortól elegyes ülés tartását, erészben semmiféle szabály, sőt következetes gyakorlat sem fejlődött ki. Hanem úgy látszik, hogy e tábla hol több, hol kevesebb számmal történt üzenetváltás után kérte azt, avagy a tanácskozási tárgynak jobb időkre elhalasztását, mindannyiszor, midőn az üzenetek küldözgetését megúnta, vagy amikor úgy volt meggyőződve, hogy a főrendekkel megegyezés aligha fog létrejönni. így az országgyűlések rendezése ügyében az 1832/36-iki országgyűlésen 1833 febr. 20-tól kezdve öt hónapon át folytatott tárgyalás és nyolc ízben történt üzenetváltás után sem tudott a két tábla egymással megegyezni s az ügyet napirendről levették. Az ugyanezen országgyűlésen indít ványozott „Országgyűlési szabadujság" alapítására vonatkozó 1 Kcrészy Z. u. o. 51., 52. 1. 2 Vaszari Kolos, id. m. 18. 1. és 227., 228. 1. Az 1825—27-iki országgyűlésén az alsó táblának 1826. január 12-iki ülésében Földváry Ferenc, Hartal György, gr. Csáky Sándor és Majthényi Antal megyei követek erősen ellenezték az elegyes ülés (mixta sessio) tartását, s azt kívánták, hogv az alsó tábla a mega határozatát külön terjessze a király elé vagy, mint akkor kifejezték, külön repraesentáljon. Majthényi Antal e kívánságot azért is jogosnak muiicotta, mert a mixta sessiónál kérdésbe jöhet, hogv egy főispán vagy iegalista mágnás (így nevezték a királytól személyhez szóló meghívót nyert mágnásokat) bírhat-e annyi vokssal az elegyes ülésben mint az alsó tábla tagjai, akik egvenkint az ország több ezer lakosának a repraesentánsai.