Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1936 (4. évfolyam, 13-14. szám)
1936 / 15. szám - A felsőház jogkörének megállapítása. [Előadás a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatásjogi szakosztályának 1936. évi február hó 29. napján tartott ülésében]
248 A FELSŐHÁZ JOGKÖRÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA Irta és a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatásjogi szakosztályának 193<>. évi február hó 29. napján tartott ülésében előadta: KÉ1ÍÉSZY ZOLTÁN egy. ny. r. jogtanár. A világháborút követő szomorú események, ú. m. az ellenséges megszállás, a forradalmak s a népköztársaság és tanácsköztársaság uralma állami életünk jogi rendjének folytonosságát megakasztották, amelynek teljes helyreállítása mind a mai napig sem következett be. Az első nemzetgyűlés, mely kormányrendelettel megállapított választójog alapján jött létre, az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes rendezéséről szóló 1920:1. tc. megalkotásával a teljesen fennakadt állami életműködés megindítására s a közhatalmi funkciók ideiglenes ellátására olyan állami berendezést létesített, mely nem felelt meg ugyan mindenben az alkotmányosság követelményeinek s a jogfolytonosság elvének, mégis létjogosultságát, sőt szükségszerűségét az akkori kényszerhelyzetben találta, hogy t. i. az állami főhatalom gyakorlása — mint ezt az 1920:1. tc. bevezetése is hangsúlyozza — az alkotmány rendes formái közt lehetetlenné vált s a régi közjogi rendnek minden átmenet nélkül való helyreállítása leküzdhetetlen akadályokba ütközött. Az első nemzetgyűlés által tett intézkedéseket épen azért a nemzeti közvélemény utólag elismerte, szokásjogilag szentesítette, annyival is inkább, mert azok, ámbár a jogfolytonosság követelményeinek teljesen megfelelő konszolidációt nem eredményeztek, az ősi alkotmány elveinek az akkori viszonyok közt lehetséges figyelembevételével az állami életműködés újólagos megindítását lehetővé tették és meghatározták az állami főszerveket, melyek a közhatalmi funkciók ideiglenes ellátását végezzék addig az ideig, mikor a régi alkotmányjogi rend teljes visszaállításának akadályai megszűnnek s a jogszerű államhatalmi orgánumok vehetik át nemzeti élet irányítását.* Maga a nemzetgyűlés is ezen ideiglenes, átmeneti közjogi * Az első nemzetgyűlés hivatásának és rendelkezései nyomán kialakuló jogi rendnek szabatos jellemzését adja s az ősi alkotmány fokozatos helyreállításának feladatát helyesen jelöli meg Tomcsányi Móric az állami főhatalom ideiglenes rendezéséről szóló 1920:1. tc. 13. <§-ának újabb módosítása iránt benyújtott törvényjavaslat (1933:XXII. tc.) felsőházi tárgvalásakor 1933. július" 13-án mondott eladói beszédében L : Az 1931. evi július hó 18-ára hirdetett országgyűlés főrendiházának Naplója (a felsőház 47. ülése 1933. július 13-án) II. köt. 458—460. 1.