Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1935 (3. évfolyam, 9-12. szám)

1935 / 10. szám - Igazságellenes tényezők a jogban, különös tekintettel a kereskedelmi jogra. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának 1935. febr. 9. napján tartott ülésén]

219 Dr. Gusztáv Kornél ügyvéd: Az előadó úr az igazságellenes tényezők hatását a jogban, a jogirodalom, a jogalkotás és a jogalkalmazás szempontjaiból vizsgálta, utóbbi alatt a bíróság működését értve. — Legven szabad ehelyütt ezen szempontok kiegészítéseképen még egy. nem épe:i lényegtelen szempontra utalnom: a jogalany, tehát az ügyfél és vele az ügyvéd szempontjára, akik elsősorban és a legközvetlenebbül érzik az igazságellenes tényezők hatását a jogban Minthogy ennek a szempontnak a vizsgálata egy önálló előadásra is túlságosan bő anyag volna, most mindössze arra az alapvető tényezőre kívánok csupán utalni, amely az egyén szempontjából annak igazságérzetét kétségtelenül a legsúlyosabban érinti. — Ez a ,,jól megszerzett jogok" hosszú időn át absolut tiszteletet élvező dogmájának félre tétele a mai vajúdó időkben. Ha én ma, a fennálló jogrendben, a ma érvényes jogszabályok védelmében bízva érvényesen szerződő, és utóbb ugyanaz az államhatalom, melynek tételes jogszabályokban ígért jogvédelmében bíztam, visszaható erej'i törvényalkotással ezen általa ígért védelemtől utóbb egyoldalúan megfoszt, vagy a szerződés tartalmát visszaható erejű jogszabályival módosítja, úgy bármennyire is indokoltnak lássék jogpolitikai vagv egyéb okokból a jogrendben beállott változás, én, mint e jogok alanya, feltétlenül igazságellenesnek fogom ezen változást érezni. És igen közeli rokonságban áll ehhez a megváltoztatott döntvények ugyancsak visszaható ereje, a res judicatát képező esetek kivételével, amely kivételek ismét súlyos igazságtalanságokat rejthetnek magukban, mert hisz azt eredményezik, hogy két egyidőben azonos viszonyok között létrejött azonos tartalmú jogügyletet, aszerint, hogy annak elbírálása az új döntvénv meghozatala előtt, vagy után került bírói elbírálásra, hol az egyik, hol a másik fél javára dönt el a bíróság. — És itt állunk., mi, ügyvédek, kikhez a fél teljes bizalommal fordult a szerződés megkötésekor, vagy kinek a perindításnál a bírói gyakorlat ismeretében tanácscsal szolgáltunk, s jogászi lelkiismeretünket fájdalmasan érinti, hogy ezen, ügyfeleink által annyira igazságellenesnek érzett tényezők mint rendítik meg a laikusokban a törvénv, a jogtudomány és a jogalkalmazásba vetett hitet. Egy felszólalás keretében ezzel a kétségtelenül súlyos pi-oblémával behatóbban nem lehet foglalkoznom, és így csupán megjelölhetem azt az irányt, ahová ezen problémákból adódó concluziók vezetnek. Ezek az igazságellenes tényezők csak addig enynyire súlyosak, csak addig fájnak ennyire, míg e! nem jutunk korunk azon lassanként kialakuló új, kollektív magánjogi szemléletéhez, melv felismeri, hogy két ember magánjogi vitája nem csupán a két egyén magánügye, az közvetve kihat az egyének kör-