Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1935 (3. évfolyam, 9-12. szám)

1935 / 10. szám - A lengyel kötelmi jogi törvénykönyv általános rendelkezései. [Előadás a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1935. évi január hó 29. napján tartott ülésében]

A Mt.-ben a hitelező oldal kiemeléséi nyomon követi az egész vagyonnal való felelősség elvi megállapítása, ami viszont a lengyel törvényből hiányzik és a 270. cikk is csak a nemteljesítéséri való felelősség elvét hangsúlyozza, amivel a „Schuld" és a „Haftung" indokolatlanul éles megkülönböztetéséhez jut. A Mt-nek mindkét oldalt kidomborító megoldása jobb. A lengyel tkv. a Mt.-nél részletezőbb a kötelem tartalmának meghatározásában. A kötelem tartalma az adós magatartása lévén, a kérdés tulajdonképen az, hogy az adósnak hányféle magatartása az, amire az. adós a hitelező irányában kötelezve lehet. A Mt. az adást, levési és nemtevést sorolja fel ily magatartásokként, a lengyel tkv. pedig ezt a (elsorolást kiegészíti az abbanhagyással és a tűréssel. Ennek a részletezésnek az okát nyilván abban a vitában kell keresnünk, amelyei a német ptk. 241. §-ának szűkszavú rendelkezése („Die Leistung kann auch in einem Unterlassen bestében") kiváltott.4 Valóban sokkal bámulatraméltóbb a német dogmatikai irodalomnak az az ügyeskedése amellyel az „Unterlassen" kifejezés alá a kötelmek legkülönbözőbb fajtáit sorolja, mint amennyire csodálkozni lein1! azon, hogy a megoldások részletei tekintetében oly sok kontroverzia merült fel. A lengyel törvény viszont — úgy vélem — túllőtt a célon, amikor a nemlevéssel a tűrést és az ahhanhagyást szembeállította. Ebből természetesen azt kellene következtetni, hogy a tkv. szerint nemtevés alatt csak azt lehet érteni, ami se nem abbanhagyás, se nem tűrés. Már pedig, hogy a nemtevésben, mint főfogalomban az. abbanhagyás (valami eddig tanúsított magatartás tovább nem folytatása) és a tűrés (más cselekvésének meg nem akadályozása) bennfoglaltatik, az akkor is kétségtelennek látszik, ha a nemlevésre irányuló olyan kötelmeket is megkülönböztetünk, amelyek sem abbanhagyásban, sem tűrésben nem állanak, mint pl. a szerződéses versenytilalom és a kartellszerződés rendszerinti tartalma az „Enthaltung der Kráfte". 2 Szerkezeti érdekesség, hogy a lengyel törvény nyomban a bevezető szabályok után az osztható szolgáltatást, az egyetemlegességet és az alternatív obligációl tárgyalja, ezeket az eseteket is a kötelem fajaiként fogva fel. Ez a megoldás részben a francia Code hatása, amely szintén egymásmelleit tárgyalja a tárgyi és a személyi pluralitás eseteit, de mégis fordított sorrendben és más helyen. A lengyel törvény zárja a kört: több személy egy szol4 F. Leonhardt: Allgemeines Schuldrcht. § ;!()., 31. 5 Szladits szerint a nemtevésben álló szolgáltatás vagy türésbeit vagy abbanhagyásban áll. Tehát olyan nemtevésben álló szolgáltatás, amely sem tűrés, sem abbanhagyás nem lenne, nincs is. A magyar magánjog vázlata. IV. kiad. II. k. 33. 1.