Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1935 (3. évfolyam, 9-12. szám)

1935 / 10. szám - Igazságellenes tényezők a jogban, különös tekintettel a kereskedelmi jogra. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának 1935. febr. 9. napján tartott ülésén]

244 gyobb igazságtalanságoknak lenne a forrása. Valóra válnék az. amit az olasz Metastatio már épen két évszázaddal korábban akként fejezett ki, bogy ha az igazság a maga egész szigorával kerülne alkalmazásra, ez a földkerekségei sivataggá változtatná át * Hozzászólások dr. Túry Sándor Kornél egy, ny, r. tanár ,Jgazságellenes tényezők a jogban, különös tekintettel a kereskedelmi jogra" eímű előadásához: Dr. Nizselovszky Endre egyetemi ny. r. tanár: Nem mulaszthatom el a hálás köszönet kifejezését az előadó úr iránt azért, hogy szélesen megalapozott, gyönyörű tanulmányában figyelemre méltatta azt a két szerény dolgozatomat, amelyeknek az előadása tárgyával érintkezési pontjai voltak. Bár az előadó úr sokkal nagyobb témakört ölelt fel, mint az én dolgozataim és egészen más kiindulási pontokból jutott el részben az általam is tárgyalt problémákhoz, örömmel kell megállapítanom, hogy előadásának figyelmes végighallgatása során lényeges kérdésekben nem ismertem fel olyan állásfoglalást, amellyel a magam tanulmányai alapján szembe tudnék helyezkedni. Ha az első hallásra nyert ez az impresszióm később, amikor alkalmam lesz az előadó úr tanulmányával gondosabban foglalkozni, nem is fog mindenben beigazolódni, mindenesetre egyik bizonyítéka annak, hogy az előadó úr a maga álláspontjait tökéletes logikával és teljes meggyőző erővel tárta fel előttünk, ezzel is igazolva, hogy az Interessenjurisprudenz, amelynek hívéül szegődött, valóban nem ellensége a logikának és a syllogismusnak. örömmel állapítom meg azt is, hogy a magánjog szociális feladatai tekintetében az előadó úr álláspontja lényegileg fedi annak az irányzatnak a felfogását, amelynek megvalósítójaként legutóbbi jogászegyleti előadásomban a lengyel kötelmi jogi kódexet volt szerencsém bemutatni. Csupán két vonatkozásban kívánok az előadó úr kitűnő fejtegetéseihez érdemleges megjegyzést fűzni. Bár azt hiszem, hogy engem nem sorozott azok közé, akik a mai joggal szemben általánosságban a római jog tökéletesebb voltát állítják, mégis úgy érzem, hogy „A látszat a jogban" c. tanulmányommal bizonyos vonatkozásban erre rászolgáltam volna. Ebben a dolgozatomban nevezetesen azt az álláspontot foglaltam el — és ezt ezúttal is fenntartom —• hogy „a külső tényállások jogi hatásainak részletes szabályozása során állandóan gondot kell fordítani arra, hogy a forgalom biztonságának elvi követelményein túl a látszat hatása ne terjeszkedjék". Ebből az elvi álláspontból kiindulva kifogásoltam, hogy a 25. sz. jogegységi határo-