Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1934 (2. évfolyam, 5-8. szám)
1934 / 5. szám - Szászy Béla. [A Magyar Jogászegylet 1932. május 19-i ülésén elhangzott emlékbeszéd]
7 dokkal; me^szebbreható céltűzések szükségét érezte. Igazságszolgáltatásunk bajaira nem látott panaoeát a puszta eljárási egyszerűsítésekben. A bajok okát mélyebben kereste és a miagánjogi kódex hiányában vélte feltalálni. övé a nagy érdem, hogy az összeomlást követő csüggedt korszakban újra felelevenítette a kódex elejtett munkáját és óriási egyéni erőfeszítéssel ia megvalósulás küszöbéig vitte előre. Már rég kialudt volna a törvény előkészítése, ha ő nem csüggött volna munkás lelkével és fanatikus kötelességtudásával a nagy nemzeti mű gondolatán. Szászy Béla teljes meggyőződéssel vallotta, hogy bíirói gyakorlatunk ingatag és hézagos voltával szemben csalk a rendszeres törvénykönyv adhatja meg nekünk a jogbiztonságnak azt a fokát, amely egészséges jogéletnek szilárd alapjául szolgálhat. Csalhatatlan éleslátással mutatott reá arra, „milyen lassan, milyen nehezen és a jogkereső felek részéről mennyi áldozat árán születik meg a bírói gyakorlat által teremtett szokásjogi szabály és milyen bizonytalan és ingiatag marad továbbra is annak érvénye". ..Az ilyen jogrendszer, — úgymond — mely kénytelen úgyszólván minden egyes új jogesetre a felek költségén külön törvényt alkottaltni a bíróság által, szegény nemzetnek nem való költséges jogrendszer."4 De viszont nem kerülhette el figyelmét, (hogy a háború előtt készült kódex javas latnak olyan fogyatkozásai voltak, amelyek miatt az nem válhatott igazán népszerűvé. Szerkezetének nehézkessége ás a német polgári törvénykönyvből átvett sok absztrakt kiazuisztik'a idegenszerűvé tette a művet a magyar bíró józan életbölesesége számára. A feladat telhát világosian állott Szászy Béla előtt: a kódexre nemzetünknek éppen mostani helyzetében mii Ihatatlan szüksége vain, de viszont le kell győzni az idegenkedést, amely a korábbi (javaslattal szemben egyre inkább terjedt. Erre csak egy mód kínálkozott: népszerűvé kelleM tenni a javaslatot egyfelől szerkezetéhen, másfelől tartalmában. Ebből a két szempontból látott hozzá Szászy Béla a javaslat átdolgozásához: könnyed, világos, magyaros szövegezésével igyekezett közelebb hozni ia törvénykönyvet a magyar néplélekhez és beledolgozni bírói gyakorlatunknak mindazokat a, hazai talajból nőtlt, értékes gondotatladt, melyekhez jogéletünk már hozzászokott. A 2000 §-os törvénykönyvnek ilyen átdolgozása annak újraszövegezésável volt egyenlő. Gigantikus munka egyetlen ember számára, aki a mellett nagy hivlatali adminisztráció élén állott. De lelkesedése legyőzte a nehézségeket s a munkát fényes sikerrel fejezte be. * „Magyarország magánjogi törvénykönyvének törvényjavaslatáról." — Jogászegyl. Értek. új. f. XX. k. 98. füz.