Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1934 (2. évfolyam, 5-8. szám)

1934 / 5. szám - Szászy Béla. [A Magyar Jogászegylet 1932. május 19-i ülésén elhangzott emlékbeszéd]

2 mánya, hazája és egyháza iránt. De a kötelességteljesítés ridegségét nála a szeretet melege hatja át és teszi emberivé. Derűs életbölcsesége biztosítja lelki egyensúlyát jó és rossz időkben egyaránt. E csodálatos kiegyensúlyozottság alapjait lelki alkatán kívül életének külső körülményeiben is (fellelhetjük. Gyermekéveit a pócsmegyeri lelkészlak nemes egyszerűsége formálja, amelyben 18(>5. november 26-án született. Szerény életviszonyok, melyeket a keresztény erények szolgálata magasít fel. Kicsi falu, melynek zamatos magyar beszéde fejleszti ki hamisítatlan nyelvérzéklét. A fallu határát a Duna két ága öleli körül, méltóságosan hömpölygő, lágyan csobbanó IbJabjávál, amelyben a magyar ég bárányfelhős kékje tükröződik. Túlnan, a leányfalusi partról, szelíd lankák zöldje vonzza szépségével az Ifjú lelkét. Oda építi fel férfikorának Tusculumát. Ott ápolgatja szerető gonddal (gyümölcsfáit; a domboldali lugasban szeret dolgozgatni, közben gyönyörködve — a magaslat békéjével szívében — a lelkéhez nőtt táj széles távlataiban. Ez a hangulat kíséri élete útjain. Ez magyarázza lelkének derült, megnyugodott bölcsesógét, egyéniségének gyökeres magyarságát. Ugyanezt a teljes harmóniát tünteti fel tudományos egyénisége is. Szászy Béla csakugyan nem volt az, akit Szászy-Schwarz Gusztáv szelvényjogásznaik nevez, értve ezzel az olyan szakembert, aki a jog palástjának csak egy-egy (csücskét tart ja kezében. Szászy Béla valóságos jogi polihisztor volt, a szó legjobb értelmében. Átfogó tudásában szorosan egymásba kapcsolódott a jogtudománynak minden ága, egymást támogatva ós kiegészítve. Nem lexikális ismereteket szedett össze, hanem minden jogágazatnak a mélyére szállott alá. Egyetemes jogásszá nevelte hivatásos munkája és viszont ez az egyetemes tudás adta meg neki azt az szintétikus erőt, amely a kodifikátort teszi. Mert ha Szászy Béla élete művét egységes reprezentatív jelzővel akarjuk minősíteni, azt kell mondanunk róla, hogy ő a magyar törvény szerkesztés mestere, ^ magyar magánjogi kódex providenciális formába öntője. Pályája egészen más irányban indult. De amint a magas hegyre sem akkép jutunk fel, hogy toronyirányban indulunk neki, úgy valamely hivatás csúcsára is többnyire kanyargó ösvényeken érünk. Szászy Béla egyházjogásznak készült. Fiatalon, alig 24 éves korában, nyerte el 1889. októberében a kecskeméti jogakadémián az egyházi jog és a jogtörténet tanszókét. Három évig, 1892. szeptember végéig, működött ott, szeretett barátjával, Magyary Gézával együtt, aki vele egyidőben ugyanott a római jog tanára lett. Ez a három év a kun város csendes elvonultságában az érlelődósnek termékeny korszaka volt mind a két tudósunk számára.