Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1934 (2. évfolyam, 5-8. szám)

1934 / 5. szám - A német nemzeti-szocialista büntetőjog. 1. r. A nemzeti szocialista büntetőjogelmélet jellemzése. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1933. évi december hó 9. napján tartott teljes ülésén]

13 mának szellemi újjászületéséről, politikai és szociális forradalmáról. A nemzeti szocialista világszemlélet rendszerének és részleteinek bírálata, de egyszerű bemutatása is kívülesik föladatkörünkön. Habár tehát ilykép a jog, szorosabban a büntetőjog határainak feltétlen tiszteletbentartására eleve is kötelezettséget vállalunk, ez még nem jelentihet annyit, hogy a puszta jogszabályok egyszerű ismertetésével feladatunkat ikimerítettnek tekintenők. E tudománytalan eljárás elsősorban a nemzeti szocialista jogszemlélet lényegének legteljesebb félreismerésére vallana. A XIX. század második felének büntéLőkódexei jogszemléletükben Jórésfct korunk alapvető liberális — előbb orthodox-liberális, majd szoeiálliberális — állam-, társadalom- ós gazdaságfelfogását tükrözték. Emellett azonban bizonyos kompromisszuáliis színtelenség, világnézeti állásfoglalástól való tudatos tartózkodás jellemezte őket. A világháború utáni szellemvilági frontáttolódások a btk-éktől is homogén világnézeti állásifoglalást követeltek. A liberáiizniusnak, mint a politikai, szociális és gazdasági indifferentizimus és relativizmus korának, immár Európaszerte érezhető letűnte egybeesik az állam politikai világnézete jegyében született, azt bevallottan és tudatosan megvalósító kódexek korának megszületésével. Az 1926. évi orosz btk., mely mint terrorisztikus és a jogállam összes eszméivel elvben és gyakorlatilag is leszámoló btk., bevallottan osztálybüntetőjog, kifejezetten „a munkások és parasztok szociális államának és a benne érvényes rendnek", egyszóval a bolsevista proletárdiktatúrának minden támadással szemben érv ényesülni akaró biztosítása. Az 1931. évi o/a-z Codice Penale viszont az új államideológia és társadalompolitik M kiválóan sikerült és jellemző szülötte, melynek szinte minden sora a fascista világszemlélet eszmevilágában gyökeredzik. Ezzel elérkeztünk a legújabb, most életrekelő német birodalmi büntetőjog jellemzéséhez, mely immár kétségtelenül semmi vonatkozásban sem lesz az 1871. Reiclhistrafgesetzbuch jogi eszmevilágának folytatójaként tekinthető, de igen-igen kevés hasonlóságot fog felmutatni a negyedszázados német btk.-reformmunkálatok onxlményeivel s a különböző btk.-tervezetek brmelyikével is. A nemzeti szocializmus — bárha formailag mint pírt is szerepel (Na'tional-Sozialistische Deutsche Arbeiter Partei) — magát nem pártnak, hanem mozgalomnak (Bewegung), a német nemzet és a német ember szellemi újjászületését célul tűző egységes, mindenre kiterjedő, önmaga egyedül üdvözítő voltát hirdető világszemléleti rendszernek tekinti. Egyiik fősajátsága* egy új, — bár kevéssé jóhangzású — műszóval panpolitieizmusivik lehetne nevezni. A Német Birodalomban 1933. jan. 30-án legális úton uralomra került nemzeti szocializmus néhány hónap alatt