Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1. szám - A francia igazságszolgáltatás szervei. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1933. január 28-án lefolyt teljes ülésén. Kivonat.]

144 Dr. Xémethy Károly elnök kiemelte, hogy a székesfővárosi választási főbiztosként sok gyakorlati tapasztalatot szerzett kiváló előadónak nagy jogászi elmeéllel felépített, mindvégig tárgyilagos fejtegetései és az ezekhez kapcsolódó értékes hozzászólások az országgyűlési képviselőválasztójog reformjának kérdéseit számmottevő mértékben vitték előre a megoldás felé. Ha a választójog más kérdéseiben eltérhetnek is a nézetek, a mai ajánlási rendszer tarthatatlansága — meggyőződése szerint — mindenki előtt nyilvánvaló. Részletkérdés, hogy az éheivelI ma javasolt megoldások közül melyik a legjobb. Nem hiszi, hogy ebben tárgyilagos és szakszerű alapon nehéz volna megegyezésre jutni. A francia igazságszolgáltatás szervei l)r. I*. Ábrahám Dezső ügyvédnek a Magyar Jogászegylet 1933 január 28-án lefolyt teljes ülésén tartott előadása kivonatban. A francia anyagi és processuális jogalkotás egész különös egybekapcsolása a tradícióknak és a modern élet követelményeinek. Ezl különösen pro cessuális téren tapasztalhatjuk. A francia jogszabályalkotásnak 5 főpillére van: 1. a Code Civile (Napóleon) (magánjog); 2. a Code de Commerce (kereskedelmi jog); 3. a Code de procedure civile (polgári perrendtartás); 4. a Code penale (büntető jog); 5. a Code instruction criminelie (büntető perrendtartás). Ezenkívül 10—12 codexszámba menő törvény a régi törvények pótlásár;! vagy módosítására, s ezzel lépéstartás a modem élettel. A m. kii-. Curiánák ott megfelelő Cour de Cassation jogszabályalkotásra, ú. n. elvi jelentőségű döntések hozatalára felhatalmazva nincs. A francia igazságszolgáltatás fórumai: /. Polgáriak: a) Justice de Paix — 3000 francon alul; b) Tribunal civile elsőfokú és a justice de Paix fellebbezési bírósága; c) Cour de appel — másodfokú; d) Cour de cassation — harmadfokú. //. Büntetőbíróságok: ö^Criniinal de simple police; b) tribunal correctionnel; c) cour d'appel correctionnel; d) cour de cassation. A Cour de cassation magában foglalja a chambre des requetes-t, vagyis azt a bírósági fórumot, amely eldönti, hogy felülvizsgálatnak egyáltalában van-e helye? A chambre des requetes aztán, ha igenlegesen dönti el ezt a kérdést, az ügyet a dolog természete szerint a chambre civile-be. a polgári,